Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-07-28 / 17. szám
, - 199 -ezerenként égettette őket, földjeiket brahminok közt osztván ki: de az erőszak nem sok idomulva más erőszaknak kénytelen volt engedni; mert elkezdé az islam fegyverrel terjeszteni hitét 's a' gaznevidi Mahmud 12 izben vitt hadat Indiára és Kaschmirra, 's ez utolsó földről egészen kiszorítá a' brahminismust. 6) Mikor Szent István magyar király küzdött a' bálványok ellen 's a' keresztyén vallást erővel is felvéteté országunk' javára népeivel ; hason energiával látott ugyan az időben Malnnud (1022 — 1024.) az islámnak dicsőséget szerezni keleten , Somnalh templomban a' hires márványkő bálványt feldulatá, mellyet 36 drágakövekkel kirakott oszlopok ékesítének, az addig szépen virágzó Mathura várost halomra dönté, mellyről saját kezével irta gáznai helytartójának meg , hogy ezen szent városban ezer márványból épült házak és sok templomok voltak, mellyeknek felépítésére legalább is két század és sok millió dénár kivántatott egykor. 7) Minő mesterséggel és rendszeres erőszakkal terjesztetett az islamismus , előadja Hottinger keleti históriájában, a' mi annál könnyebben megeshetett, hogy a' keresztyén felekezetek közt is sok szakadás volt, egymás ellen törtek, egymást rontották, mint Ammian Mareellinből (LXXI) kitetszik, 's Hilarius' szavai még inkább igazolják : „annuas, atque menstruas de Deo fides decernimus, decretis poenitemus, poenitentes defendimus, defensos anathemizamus, aut in nostris aliena, aut in alienis nostra damnamus , et mordentes invicem jam pbsumti sumus." 8) Ha szenvedtek a'buddhisták a'brahminoktól, ezek az Islám-hitüektől , a' guebereknek vagy naptüz-imádóknak még több üldözést kellett kiállniok; mert ők legközelebb voltak kitéve a' kalifák' hatalmának. 9) Azonban szóljunk igazat, ők is mig a' hatalom kezökben volt, elég türedelmetlenck voltak a' zsidók és keresztyének iránt. A' Sassanidai Sapor nem egyszer küldött hadat Armeniába, hogy a' keresztyén vallást onnan kiirtsa, sok zsidót fogságba vitetett Persiába. Airarad tartományban (Ararat) húsz ezer örmény és harmincz ezer zsidó családot foglyúl adott el, csak azok nyerhetvén szabadságot, kik a' mágus vallásra tértek, melly valláscsere, mirrta' byzanti Fanstns örmény historikus irja gyülölségre és borzasztó gyilkolásokra szolgált ürügynek a' családok' kebelében. 10) Sok keresztyén ment önként az islám'zászlója alá is, minek az alexandriai és constantinápolyi pátriárkák közti veszekedés és aJ zsinatok' üldözései voltak fő okai, mert Mohamed az általa úgynevezett ,békesség' vallását* hirdette, példája 's tanításai által serkentette tanítványait az üldözések' békés elszenvedésére ; Jobban szeret futni mint ellent allani' — ezt szokta mondogatni, 's mi volt tennészetesb, minthogy az Európából kiűzettek idegen földön és nála keressenek menedéket. De a' próféta még gyenge volt, mikor a'béke'olajága alatt rejtegeté nagy czéljait, majd erősödik, 's a' Korán levélről levélre reveláltatott, mint egykor Caesar' testamentuma 's alkalmaztatja magát a' körülményekhez. Nem sok idő múlva önvédelem helyett támadólag viseli magát, 's csak a' két első és két utolsó hónapjaiban az esztendőnek nem vala szabad más vallást üldözni; de e' lüredelem sem tartott soká, a' hadnak mindenkor kell folyni. Egy vallás sem választott kezdetben egyenesb útat, irja Oeslner, 's levetvén az álarezot utálta a' szelid proselytismust. 11) Igy történhetett csak az meg, hogy D/in Noivas Arábiában a' keresztyéneket csomóslag égethette, hogy Vetid Kalifa' hada Afrikában a' berberek és koptusok', Spanyolországban a' gótok' csendes birtokait tűzzel vassal pusztítá 's töméntelen kárt okozott. 12) A' régi római világban sem mentek máskép' a' dolgok. Már Numa' törvényeiben nyoma van a' tilalomnak idegen istenek' tisztelete ellen , épen úgy , mint a' mósesiekben kimondva áll: „ne csinálj magadnak faragott isteneket"; Ciceróban (de legibus) hogy senki idegen istent ne tiszteljen , a' XII. táblából való még. Mikor a' köztársaság veszedelemben forgott, az aediliseknek keményen megparancsoltatolt, utána nézni, nem tisztel-e valaki idegen istent, nincs-e az titkon valamelly háznál elrejtve, hogy az Isis és Serapis' tisztelete beosúszott (535 u. c.); Aemilius Paulus consul a' templom' ajtaját betörette 's visszaüzé az idegen isteneket honjokba. Igy tett Posthumius consul is a' bachusi innep' alkalmával. Abruzzóban ásták ki az elmúlt században az erről szóló törvénytáblát (senatus consultum de coercendis bachanalibus). 6) 7) 8) 9) Kitlers Erdkunde von Asien II. B. p. 1115. ésjí 0 ^ Neumann in Zeitschrift für die Kundé des Mor-jll) genlandes III. B. I. Helt. p. 121. Malcolms Geschichte von Persien I. B. p. 198. 199. Kitter 1. c. III. B. p. 520. ugyan itt lap 500 1*2) irja Mathura' bevételéről, hogy öt arany rubin szemű bálványok' becse 22,333 font sterlinget telt, húsz nap tartott a' pusztítás. Holtingeri História orient p. 460—462, és p. 338. Kitter l.c. V. B. p. 202—206. Jahrb. der Litteratur, Wienn, B. LXII. p. 69. Des eíFets de la religion de Mohammed sur 1' esprits les moetirs et les gouvernemens des peuples Paris 1810. p. 17. koszorús pályamunka, 1. Die Geschichte der Araber bis auf den Sturz des Chalifats von Bagdad von Gustav Flügel. Dresden . 1832. és Maghrib földről 's Velid' hadairól Nouveiri tudósításait közölve Alac Guckin Stane báró által, Journal Asiat. 1841. uro 60. febr. és may füzeteket.
