Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-28 / 17. szám

- 200 -A' chaldaeusokkal szinte igy történt a' dolog, kik a' respublica' idejében számkivettettek. Diocletián halálos büntetést rendelt a' manicheusokra, a' zsidókat megszenvedte , de adót kellett fizetni nekik, hogy titkon tarthassák isteni tiszteletüket. Az elfoglalt tartományokban ugyan meghagyták a' helybeli vallást, de más türedelem volt az olly vallás iránt, melly a' rómaiakéhoz valamiben hasonlított , más az olly iránt, melly avval nem egyezett; idővel bejöttek ugyan Rómába a' dii peregrini is, de ezeknek nem volt nagy becsök, nem voltak papjai (ílamines), pompás templomaik, papgyülekezetjeik, kivéve az Isis'vallását. 13) Minő üldözéseket vitt Julián császár végbe a' keresztyénségen , közönségesben tudva van, mintsem hogy itt bővebben kellene arról szólani, a' Chronicon paschale' egy helyével itt megelégszünk, melly szerint Gázában és Askalonban a' presbyterek és szüzek rakásra ölettetvén, testöket felvágva 's árpával megtöltve disznóknak adták eledelül 14): „Tantum religio potuit svadere malorum!" Ha a' zsidók' vallását megtekintjük, úgy fogjuk találni, hogy minden szép eikölcsi elvek mellett is magányok és idegenek közti viszonyokra nézve, a' hierarchiai pont' tekintetében szinte kiállhatatlan ttirhetetlenségeknek hódolt, épen ugy, minta' brahminismus. 15) Ezért tiltja keményen más nemzetek' vallásához való szítást (2 Mós. 34, 14), mert Jehova nagyobb más isteneknél, ada-13) A' rórnai császárok' türedelmetlenségeiről különösen irt az olasz Guiseppc Airenti illy czimü könyvet: Ricerche storio-critiche intorno alla tolleranza religiosa delli antichi Romani Genova 1814. Dio Cassius illy tanácsát közli Maecenásnak Augustushoz , mellyet az Sveton szerint követett is : „divinum illud numen omnimodo, omni tempore ipse oole juxta leges patrias, et ut alii colant, effice. Peregrinarum vero religionum auctores odio et suppliciis prosequere: nec Deum modo gratia, quos qui contemnit, haud dubio nihil aliud quoqe magnifaciet; sed propterea etiam, quod qui nova numina introducunt, multos ad usum peregrinarum Jegum pelliciunt: inde conjurationes, coitiones, et conciliabula existunt, res minimé unius principatui commoda" Cl. 52) és Svetonius in Augusl. c. 93. 14) 1. Relandi Palaestina p. 438. Norimb. 1716. 15) Bohlen írja : „Es aussern sich in ihr diesselbe F.rscheinungen vvie in den Gesetzten des Manus und beide Coden habén in Beziehung auf Tendenz und Schicksal eine unverkennbare Aehnlichkeit miteinander, beide trelen mit grosse Harte auf, \vo die Hierarchie verletzt und beeintrachtiget vvird, athmen die Menschlichkeit und Milde in den Pflichten gegen Andere, und selbst gegen Thiere, |kozó és hatalmas (2 Mós. 15. 3; 5. Mós. 1. 21) haragjában megölte Egyiptom' első szülöttjeit (2 Mós. 12, 12.) az egész zsidó népet ki akarja veszteni, hogy elhajlott Jehovától , de Móses megkérleli (2 Mós. 32. 10. 28); boszúját más időre halasztja, megelégedvén akkor, hogy Móses 3000 lelket, testvért testvér, szomszédot szomszéd által feláldoztatott. Igy Koreh' tévelygése miatt 19,950 lélek veszett el, 's még többnek kelle vala elveszni, ha Áron füstölgéssel meg nem engesztelné haragját (4 Mós. 16. 20. 35. 44 — 50). Máskor haragjának 50070 lelket áldozott fel, mert a' frigyládába mertek tekinteni (1 Sám. VI. 19). A' népszámláláskor Dávid alatt hetvenezerre megy a' halottak' száma , mert akkor is haragvék Jehova népére (2 Sám. 24) , Baal isten' papjai nem nyerhetnek kegyelmet, mindnyájoknak veszni kell (1 Kir. 18 , 38). Még a' prófétát is meg kell ölni, ha az idegen isten' tiszteletét ajánlaná (5 Mós. 13: 2. 3. 5), városokat ezért ki kell pusztílni (5 Mós. 13, 15). Jehovának csak a' zsidó nép választott szent népe , csak azt szerencsései (2 Mós. 19, 6. 5 Mós. 7,6: 14). Mind ezen kemény tiltakozások' daczára is a' zsidók rokon felekezetű népek közt lakván fel nem hagyhattak az idegen cultussal, még maga Salamon is az Ammoniták és Moabiták' isteni tiszteletét magány oltárok által elősegíté (l Kir. 11., 5—7); a' szent berkek' tisztelete egyszerű, vagy teljesen szabályozott áldozati szertartásokkal Jósia király' idejéig egész zsidó-földön szokásban volt 16) ; Jósia volt a' reformátor, ki megtisztítá a' jehovai cultust a' becsúszott viszszaélésektöl , kiürité Baal' lisztelete' eszközeit Jehova' házából (2 Kir. 23 : 4. 6 7), a' kurvák' sátorait, mellyek mellette voltak, széthányatta. Még'sokkal későbben is, hogy a' keresztyén vallás terjedelt, a' zsidóság nem hagyott fel az üldözésekkel: Barkokhebas ezerenként öldöslué le a' keresztyéneket Hadrian' idejében, mint Justinus martyr emlékezetben hagyta ; de a' viszszatorlást ők sem kerülték el, a' türedelemtelenség' megbüntetése sorba következelt el a' zsidókra is; mert a' keresztyén zsinatok megtilták a' zsidókkali táisalkodást és a' vegyes házasságot, könyveik elkoboztattak, mint a' mellyekben a' keresztyén vallás káromoltatik. A' zsidók' históriája az V. századtól fogva oda mutat, hogy a' keresztyének inkább inkább kezdék őket magoktól eltaszílni, minek alapja az öiegebb Justin' idejéből való, mikor az eretnekek és zsi-beide streben nach einer ethischer Wiirde, vvie sie von einer priesterlicher Gesetzgebung erwartet werden darf etc." Die Genesis histor. Kritisch erlautert Königsberg, 1835. p. 176. 16) De Wette Beitráge zur Einleitung in das alte Test. 1806. I., p. 250.