Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-28 / 17. szám

- 198 - V Szeretet, szelídség, pártnélküliség legyenek hát jelszavaink, kivált mikor státust érdeklő fontos dolgokról irunk : ezért választottuk mi is a' históriai utat, hol főleg tények szólanak,nem subjectiv nézetek, egyedül a' státus és ekklézsia közti viszonyok' természetébe fogunk alanyilag ereszkedni, 's a' vallás-szabadság' és türedelem' fogalmazásait a' szerint megtenni 2); mert e'pontokban meggyőződésünk szerint csupa históriai adatok magokban ki nem elégíthetők, hanem azoknak summázatából philosophiailag kell a' végeredményeket kifejteni 's a' jövendőre hasznos practikai elveket előre megérlelni. Mig azonban ehhez fognánk, ismét egy rakás történeti adatukat sorozunk elő vallás-szahadgot gátló türedelem nélküli lépéseiben az emberiségnek; korántsem azért, hogy régi sebeket felújítsunk, mert hiszen keresztyén világról nem is szóllunk, 's azokért ott is meglakoltak a' felek, hanem magáért a' tárgy' érdekességeért tesszük ezt, melly szerint a' keresztyén és nem keresztyén nemzetek históriai stádiumaikon ismét öszvetalálkoznak* 's az igy nyert támasz- és szempontokból figyelmes olvasóink könnyebben megítélhetik : vájjon nem csaltuk-e magunkat, midőn a' történetektől búcsút véve magunkból és magunktól szerkesztendjük majd öszve fogalmazásainkat. Isteni félelem és szeretet minden jobb vallásnak az alapja, a' jövendőt tudni-vágyás ahhoz járult, mellyből a' kéz, csillag, madár-repülés, és baromjóslás (chiromantia, astrologia, auspicium, augurium) fejlettek ki, a'csudák égi jelenetek , és álmok' magyarázatja , koczka , rosta, babvetés, verseknek és bizonyos szóknak kihúzása, az oraculumok, sybillák, 'sa't. mind ez irányban forogtak, elannyira, hogy Meiuers szerint a' természetben semmi tárgy, semmi változás nem volt, mellyekhez az emberek szerencsés vagy szerencsétlen jelentést nem kötöttek volna 3) Azok, kik a' természettudomány' némi titkait bírták, egyszersmind Isten' emberei is voltak , és község' vezetői mindenült kezdetben, hatalmuk az isteni félelmen és tudományokon ala-2) A' negyedik czikkben , melly következni fog. 3) Grundrisz der Geschichte aller Religion. Lemgo , 1785. p. 152. Tacitus (Annál 1- VI. c. 22) írja: „ceterum plurimis mortalium non eximitur, quin primo cuiusque ortu , ventura destinentur, sed quaedam secus, quam dicta sínt cadere, fallaciis ignara dicentium, ita corrumpi fidem artis, cuius clara documenta antiqua aelas et nostra tulerit." A' normann, finn, szláv'stb. éjszaki népek közt egykor divatos jövendölésekről, jóslatokról 's papjaikról, 1. Mone Geschichte der Heidenlluims in nördlichen Európa. Leipzig und Darmstadt, I. Th. 1822. pult, testületekbe alakultak át, 's a' testület' érdekei világi érdekeivel összeszövődtek, mi uton a' história ugy mutatja fel mindenütt a' hierarchiát, mint kormányzót, sőt némellykor a' theocratiai elem, hatalma fő súlyánál fogva, a'status' világi halalmát is magában egyesíteni tudta. Tacitus igy ír a Germánokról: „statotempore in silvas auguriis patrum et prisca formidine sacrum omnes eiusdem sanguinis populi legationibus coeunt. Silentium per sacerdotes, quibus tum et coercendi jus est, imperatur. Cclerum neque animadvertere, nisi sacerdolibus est permissum." Caesar a' gallus druidekröl mindenben hasonlót ir: „Druides rebus divinis intersunt, sacrificia procurant, religiones interprelanlur, — — fere de omnibus controversiis publicis, privatisque constituunt. Multa de sideribus, atque eorummotu, de mundi, ac terrarum magnitudine, de rerum natura , de Deorum immortalium vi ac potestate disputant, et juventuti tradunt." Hetmold a' szláv rugiusokról igy szól: ,,Sacerdos ad nutum sortium, et porro rex et populus ad illius nulum pendent"; ismét ,,extra quorum (sacerdotum) sententiam nihil agi de publicis rebus fas est , adeo metwmtur propter fa/nitiarita/e m deorum" ,• ismét brémai Ádám után irja : „major ílaminis quam regis veneratio apud ipsos.u

4) Mósesben e' szerint látjuk , hogy Jehova kinyilatkoztatja magát prófétáinak, végzéseit velők közli , rendkívüli erővel felruházza őket „hogy jövendölhessenek, csudákat tehessenek." 5) Keleten a' leviták, mágusok, brahminok , bonzok; Egyiptomban Isis' papjai (chartumimj mindenben egyenlő vonalúak; azért épen nem csudálkozhatni, hogy minekutána az isteni tiszteletmód compact rendszerben kifejlett az igyekezett is magát, mint a' status' műszeres életereje, a' megtámadások és újítások ellen fentartani, 's ilt rejlik a'kulcs a' beállott üldözések' kimagyarázására, mellyeknek a' keresztyénség mint a' pogányság egyaránt ki voltak téve, 's a' sectariusság' minden változékony színezetében osztozkodtak. A' buddhismust, irja Neumann, tűzzel vassal pusztíták a' brahminok az V. VI. századokban 's nem nyugodtak addig, mig Indiából ki nem küszöbölték ; de annál inkább elterjedt az uj lan közép és északi Ázsiában , Chinába vévén magát az üldözések előtt Boddhid barma 29-ik buddhistái pápa. Kaschmirban szinte hason üldözéseket állottak ki III. Gonerda nevű király alatt, ki az ott elgyengült brahminismust igyekezett erős lábra tenni; 4) Chronica Slavorum I. c. 2- 36 II., c. II. Tacitus Germ. c. 7, 9, 11, 39. A' druidekröl összeszedte a' régi helyeket Vkert: Geographie der Griechen und Römer, II. Th. 2-te Abth. 1832. Weimar p. 223 seq. Gallien 5) 5 Móses: 18, 18.