Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-28 / 17. szám

17. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten 1842* Juaiiis Si ex vcritale nascitur scandalum , melius est nasci scandalum , quam ut veritas occultelur. Hieronymus. T.AIITAfiOM. Vallás-szabadság" és türedelem" fogalmazásai. III. Cxikk. Históriai adagok a' pogány világból türedelem elleni irányban «. i. — Folytatása a f cvi jul 15, és következő napiain Pesten tartó t ágostai hitvallású tgyetemes gyűlésnek Iskolai dolrok: Közlemény a' dunántúli ref egyházkerület" nevelési választmányának gymnasialis iskolákat tárgyazó nézeteiről. Széki. Az akadémiai stipendiumok" ügyében Szerk. — Vegyes közlemények. Vallás-szabadság és türedelem9 fogalmazásai. III. C % i k k. Históriai adagok a' pogány világból tiirödelem elleni irányban. Göthe mondja egy helyt: ,,nem hittem volna olly nyomorultaknak lenni az embereket, menynyire nem érdeklik őket valódi magas czélok, ha természettudományi igyekezeteim által magam próbát nem tettem volna rajtok. Akkor láttam , hogy nagyobb résznek a' tudomány csak azért 's addig kell, mig utána élhetnek; hogy a' tévelygéseket is istenítik, ha álláspontjok azoktól függ. Ne is gondolkozzunk arról többé , hogy valaha az okosságot népszerűvé lehetne tenni; igenis az indulatok és érzelmek népszeríísíthetők. de az okosság mindig egyes nagyraváltak' birtokában fog maradni.'' 1) E' bölcs mondatokat az emberiség' vallásos történetei is igazolják. Ugyanis valamerre tekintünk a' históriában, mindenütt úgy találjuk, hogy a' népek vallásos szükségeiknél fogva vezetés és tanítás nélkül el nem lehetnek. Szellemi szükségeikről vallásos , anyagiakról politikai intézetek gondoskodnak ; a' két iránynak harmoniás munkássága lehet csak egyedüli feladat, mellynek megfejtését és megközelítését századunk nem mellőzheti , miután históriai tapasztalatokon okulni, 's n' növekedő tudományos ismereteknek minél megérdcineltebb hasznát venni, legalább a' keresztyén (1) Gesprache mit Göthe in den letzten Jahren seines f.ebcns. 1823—1832. von Johann Teter Eckermann. Leipzig, 1836.1. Th. pag. 225. II. Th. p. 72. statusok' kebelében minden jámbor jogosan is kívánhatja. A' status és ekklézsia közti viszonyok' lényeges természetét és sajátságait gondosan meg kell különböztetni, a' nem lényeges, azért mellékes 's idők szerint változó és változható tulajdonságaitól. Az egyet nem értések, veszekedések, üldözések' kapuja kitárva maradt, épen azért, mert Göthe' szavaival élve — ,,az okosság csak a kisebb számúak' birtokában lévén, azok is egymás közt pereltek, 's kölcsön felvilágosítások a' szeretet' szelíd^ ségével igen ritkán történtek/' Ha a' keresztyén statusok' jelen állását veszszük fel, el is mondhatjuk: hogy igen is létezik már azokban annyi lelkierő, melly nem csak megszenvedi a' nyílt egyenes beszédet, sőt elősegíti a' dolgok' lelkéből merített eszmék' tovább terjedését, mellyek a'status'jólétére többet tesznek, mint minden érezbányái és gyárai, mellyeket a' tudatlanság és zajos akármi színű háborúk könnyen tönkretesznek, 's visszalökhetik lakosait a' sötétségbe, melly bői újban kell kezdeni az előhaladás' stádiumát 's az addig kiküzdött morális cultura' gyümölcsei, a' velökjárni szokott anyagiakkal tévutakon füstbe rcpülhetők. Nem tagadhatjuk azonban, hogy bár miként bízzunk is a' keresztyéni státusok' erkölcsi erejében, azt aczél-keménységre edzve távol sem tartjuk , a' reactiók' fellegei gyakran szélvészesen törnek ki, 's hol egyik vagy másik, akár polgári, akár vallásos, de törvényesen constituált felekezetnek az észsurlódás' literatúrai pályáján többet szabad megírni, nagyobb szóhanggal és kinyílt szájjal lehet beszélni, mig a' másiknak a' szuszogás is alig engedtetik meg, vagy oknélküli féltékenységgel szárnya-szegett gondolatokat közölhet csak a' szabad reptüvel szemközt: ott balgatagság volna még csak reményleni is hasznos eszmeigazságok' kifcjlését, mcllyre pedig minden országnak olly nagy szüksége van; mivel valamint a' testi, szintúgy a' szellemi párviadalokra is egyenlő fegyverek kívántatnak, különben a'bűvös kijátsza ellenfelét, mire a' középkori duellumi rendelkezések elég adattal szolgálnak.