Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-21 / 16. szám

- 19a -bízva nem lett volna; a' multak' története na­gyon is világosan bizonyít ellenkezőt, 's ki tudja, nincsen-e most is valahol pap' kezeiben a' kér­déses hivatal ? — És ismét azt mondják: hogy szokásos törvény' ellenérc volna, ha a' pap el­választatnék felügyelőnek; de tekintetbe keli ven­nünk , hogy a' protestáns gyülekezet' szokásos törvényt változhatlannak nem tart, mert különben az ocsmány tespedésnek súlya nehezkednék rá, 's akkor a' protestáns név csipös satyra lenne gyülekezeteinkre. Aztán azt sem lehet tagadni, hogy egy protestáns gyülekezetnek csakugyan teljes joga van, belső dolgait saját tetszése sze­rint rendezni, 's privát politikájának rendbetar­tását arra bizni, kihez legtöbb bizodalma van; és én szerencsétlen tapintatnak nézem a' szoká­sos törvényekrei hivatkozást, kivált századunk­ban; mert ebben a' felvilágosodásnak, jognak és szabadságnak bajnoka épen a' szokáson épített előjognak kormos falait törekszik ledönteni, és a' polgártársakat, jog igazság és szabadság' szent kötelékeivel fűzni szorosabban egymáshoz. Szá­zadunk' illyen dicső törekvéseit gátolni akarni, megvallom, protestánshoz méltatlan, sőt önma­gára nézve is felette veszedelmes. — Végtére azt vetik a' papi inspeotorság ellen : hogy illyen úton könnyen csúszhatnék be a' hierarchia, tehát ellenzéknek kell lenni az egyházban. Hogy ez igen beteg ellenvetés, már e' lapokban is mindenki­nek ,ad captum' volt előadva ; ellenkezőt bizo­nyítnak a' némethoni egyházak is; hol a' papok inspectorok is. Ezek szerint, e' tárgybani egyes vélemé­nyem oda megy ki, hogy az egyes evangelika gyülekezet, elveinél fogva, ha akarja, papot is választhat felügyelőjéül, 's a' pap, ki e' hivatalt elfogadja , minden intézményeinkben úgy leend tekintendő, mint érvényességgel biró felügyelő, kinek hivatalos állását minden forumunk elismerni tartozik, itt azonban egy más kérdés támad: ta­nácsos-e, hogy a' pap , a' mostani szerkezetű felügyelői hivatalt felvállalja? és e' kérdésre másszor. Jeszenszky László. E g y li á 'i: á gy illegek. a) lagy-károlyi i-ef. egyl&áKBiaegye' gyűlése. Nyárelő' 16-kán tartá a' nagy-károlyi helv. hitv. egyházmegyei tanács egyik kisgyülését Pa­rasznván a' lelkészlakon. Ezen gyűlésnek főtárgya bizonyos iskolatanító' ügyében hozandó Ítélet volt, ki gyülekezete által vádoltatott, miszerint három év' leforgása alatt tanítványaival közvizsgálatra soha elő nem állott, 's hivatalának egyéb ágai­ban is, a' kántorságban 's harangozóságban, ha­nyag, Melly vádak mind a' legközelebb tett vizs­gálatból, mind az esperesi látogatás'jegyzököny­véből , mind az illető kerületi iskolavizsgáló' évenként benyújtott hivatalos jelentéseiből, valók­nak és bizonyosaknak ismertetvén ; a' vád alá fogott egyén, mint a'tanításra egyátalában alkal­matlan ezen egyházvidékbeni tanítói hivatalosko­dástól végképen elmozdítatott; helyebe pedig hi­vataloskodónak — előrebocsálolt megvizsgálás után — azon egyén állítatott, kit a' gyülekezet, még az ügy' ellátása előtt, esperesi tiltó levél' daczára, kihozott a' p—i főiskolából. A' gyüle­kezet' elöljárói törvénytelen lépésökért megdorgál­tattak, a' tanítóságban megerősített ifjúnak pedig szorgalmatos tanulás és okos tanítás köttetett szi­vére, azon előleges nyilatkozat mellett, misze­rint év' fordultával tartozik a' főiskolába vissza­menni, tanulási pályája' folytatása végett; melly czélra ugyan a' 7 köböl gabona 's 40 v. cz. forint fizetéssel ellátott tanítói hivatalból segédpénzt aligha gyűjt: Olvastatlak's hitelesítettek 1841ről három, 42ről két egy házi közgyűlés'jegyzőköny­vei*),mellyek közül különösen az utolsó,— 1842. tavaszhó' 13-án Domahidán tartott — közgyűlés' jegyzőkönyvének érdekesb pontjait terjesztem ez alkalommal a' t. cz. olvasó közönség eleibe. Ny. M—i lelkész K. F. még a' Nyír-Meggyesen f. e. télutó' 3-kán tartott közgyűlésen telt indítványt, egy papi olvasó és dolgozó-tár sasát/ felállí­tása iránt, mellynek gyámolítására az egyházvi­déki tanácsnak világi elnökét és ülnökeit is fel­hívta; ezen indítványnak bővebb kifejtése és — ha lehet — életbe léptetése a'dornahidi gyűlésre halasztatott. Melly gyűlés' szine előtt az indítvá­nyozó lelkész , indítványára vonatkozó nézeteit bővebbenkifejté: az indítvány elfogadtatott. Életbe léptetésére aj A' 35 gyülekezetből álló egyház­megye világi ülnökeink'számához képest, 5 külön olvasó környékre osztalék fel. A) Egy-egy olva­só-kör' számára, világi ülnök tek. Újhelyi ká­roly ur' példájára , egyházmegyénk' nagyérdemű 's mélyen tisztelt segédgondnoka lek. Horváth Antal ur 's ülnöktársai t. cz. D. P., P. J, és S. D. urak, szivökön viselve ezen egyházmegyebeli papság' korkövetelte haladásának eszközlését , kegyesek valának megígérni a' „Prot. Egyh. és 0 Nem lehet meg nem ütközni a' gyűlések' jegyző­könyveinek ennyire elkésett hitelesítésén. Hiszen hitelesítés előtt nem adhatja ki a' jegyző illetők­nek a' végzeteket; mennyire megakasztja e' ké­sedelmezés a' dolgok' folyamát! mennyire má­sokká válhatnak nagy időköz után a' határzatok , kivált, ha olly személyek is vannak jelen a' hi­telesítésen , mi mindenkor megtörténhetik, kik nem vőnek részt végzethozásban ! Bizony, a' jegyzőkönyv' lüsténti hitelesítése egyik legueve­zetesb 's mulaszthatlan kötelesség 9 melly végett, szükség' esetében, egy nappal tovább kell tartani a' gyűlést. Sz e r k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom