Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-21 / 16. szám

- 186 - V életmódjokbó!; egymás közti érintkezésekből ki­fejlettek, mind a papi status, mind a' dogmák első sajátságos természete idők' mentiben sok vál­tozásokon ment keresztül: világi czélok, haszon­vágy , dynastiai érdekek, másfelől vallás-buzgó­ság, a' régihez ragaszkodás szemközt az újítási szellemmel, 's több hason dolgok mind befolyás­sal voltak az alaki változtatásokra; az emberiség' története úgy szólva egy nagyszerű dráma, melly­nek cselekvényei' folyamába a' jelenkor is bele van szövődve ; a' szövevény koránt sincs még feloldásához közel, annak hogy' és miképi kibon­takozásáról mi is csak annyit tudunk, a' mennyit eldődeink tudtak , az az ha magunkat elámítni nem akarjuk, nyilván megvallhatjuk e' részben tudatlanságunkat; hiszen maga Herder is, ki a' jövendő-tudásnak elemeit biztosan rakögatta össze, utoljára is magasztos profctiáit a' föld' minden népe' conílictusáról íme' szavakkal zárá be: speremus attjue agamus. 4) E' nagy dráma eddig leforgott szakaszaiban, és jelenéseiben találunk már sok szépet, jót, és égig emelőt, másfelől viszont nagy szennyeket, roszakarást, 's pokolig leverő barbariest, mily­lyekkel kivált az üldözési időszakok terhclvék, mellyekről de Thou-\di\ elmondhatjuk : „Excidat ista dies aevo , neu postera credant — saecula." A' mit e' czikkben leginkább szándékunk kiemelni, az a'históriai hasonlatosság lesz, melly vallásos intézetekben mutatkozik, melly hasonla­tosság mintegy kézen fogva vezethet annak átlá­tására : hogy az emberiség, egyik éghajlatnál szintúgy mint más alatt, a' vallás' szükséges ér­zeténél fogva vezettetve, tudva vagy nem tudva, egyenlő institutiókat fejtett ki magából, minden következményeivel a1 szilárdságnak és tettelésnek, a' mint egyik vagy másik elem lett uralkodóbb az alapelvekben. Dogmák, symbolumok, liturgia és fenyíték! rendszer teszik valamelly vallás' belső és külső álladalmát. A' dogmák magokban abstract tanít­mányok , a' vallástudomány' theoriai tárgyai; a' symbolumok az elfogadott és megállapított do­gmák' megtestesítése, melly tudatja a' hitsorsosok' összefüggését hitágazatokban ; ti liturgia létetád a' dogmáknak és symbolumoknak , az isteni tisz­teletmód' külsőlegi tettleges gyakorlata által; végre a' fényűé ki rendszer a' jó rendet eszközli, melly nélkül sem polgári, sem vallásos intézetek sokára fel nem állhatnak. Tekintsünk most már a' história' lapjaiba. Mindjárt mint főtünemény, szemünk elibe akad a' vallásos különbség, mellyben feloszlott az embe­riség, 's azon feloszlásnál fogva a' dogmákban, symbolumokban és fenyítékmódokban is szétága­zott. Ezen első főtüneményt nyomban követi egy másik, szinte teljes méltatást érdemlő jelenet, minél fogva némelly vallás, belső specificus ere­jénél fogva uralkodásra jutóit, földünk' nagy ré­szén elterjedt, a' régiebbeket mint tehetetleneket, czélnak és kur' kívánalmak meg nem felelőket, magában elnyelte, homogeneisálta. A' keresztyén vallás ez úton lett Európában uralkodó fő vallás, miként a' parsismus egykor a' persiai birodalom' 25 tartományait foglalta el; ma pedig az islam, buddhismus és brahmanismus közt van nemcsak a' régi persa birtok, hanem az egész Ázsia szige­teivel együtt feloszolva , 's más egyéb vallások ezek mellett, például a' schamanismus , parsismus, judaismus, 's még maga a' keresztyén vallás is, parányi körben és szenvedöleg állanak. De bármi messzire elütnek is egymástól e' különszerkezetű vallások, mégis vágynák össze­hasonlítási pontok, mellyekben egymással találkoz­nak, lényeges mint mellékes tekintetben, a' mi viszont azt tanúsítja: hogy az ember' lelkéből kelet­kezvén a' vallás, mellynek szüksége' érzetét az Isten abba oltotta — a' törvényt adók, kik egyszers­mind vallás-alapitók voltak, istenes ihletjökben plastice működlek, 's az általok letett alapokban létező hason szellem a' vallási élet' processusában elvileg hason eredményeket állított elő ; ámbár éghajlat, szokás, életmód, indulatok, nyelvkü­lönbség 'stb. a' practikai külső színezetek' egy­formaságát hatalmasan gátolták is, 's mindegyre gátolják; 's mégis e' külön színezetekben minden disharmonia mellett is lehetetlen az ugyanazonos­ságot észre nem venni, kézzel nem tapogatni. Példák bizonyítsák a' dolgot. A' franczia tudós Poleg az indusok' philoso­phiájáról értekezvén, több helyeket közöl a' Veda után (melly az indusoknak annyi, mint nekünk a' biblia), mellyek mindenben egyeznek az evan­géliumi dietiókkal, a' gazdagság' megvetése, er­kölcsi tisztaság , Isten iránti engedelmesség, 's más rokon még mysteriumos tárgyak felett is. A' bráminok e' szent gyűjteményben, melly a' íegrégibb időkre felhat, rakták le természeti, természettúli , históriai és erkölcstani ismeretei­ket. Mint az ó-testamentomban , úgy itt is kez­detben patriarchális időszak mutatkozik, és nem­csak literatúrai, hanem históriai és bölcselkedési dolgozatokat magában foglaló ; azért egy más tudós, a' Poleg által kiadott Oupanichatsból kö­vetkeztetve, melly csak egy része a' Vedának , egy részről a' bráminokat, más részről Plátót, praeeursores Christi czímmel jeliemzelle. 5) 4) Postscenien: VII. Theil. p. 60, 65, 112, 127. bécsi kiadás szerint. 5) Az evangeliumi helyek ki vágynák írva l'oley által 's összehasonlítva a' vedai orthodoxiával: Francé litteraire 1835. Septemb. füzetben. Mi itt bölcs Badararayana 550 mnemonicáiból az 55-diket közöljük francziáúl fordítva az istenségről. ,,La divinité est privée de 1' ouie du tact, du gout, de la forme, et de 1' odorát; elle est élernelle

Next

/
Oldalképek
Tartalom