Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-21 / 16. szám

- I§T -A' mi Plátót illeti, valóban az ő theosophiája lelket nyugtató és nagyszerű Phaedrosban sok okokkal támogatja a' lélek' halhatatlanságát, ahoz köti e' földi életet megelőző, és az azt követő eletet egyesülve az Istennel. Pláto' bölcseleteinek ezek teszik állandó csillagzatjait, mellyek körűi forog minden, még magának a' triplicitásnak , j?2<y>nek , y'onak és fV/asnak ismerete is. Tanítóját Sncratest legjobban rajzolja Phaedonban és a' Symposiumban , ki egyik volt Hellas' tiszta enthusiasmussal eltelt esolericus bölcsei közöl Apolló' szolgálaljában, de nem a' delphi oraculuméban, melly csak a' népért volt 's néphez szólott, hanem mint Pythagoras és más régi bölcsek, kik a' tiszta tudomány' papjai voltak , (Apolló' bölcsesége) melly iskola Hellasra nézve Orpheussal kezdődött 's Piátóban végződött. G ) A' felebaráti szeretetről való tanílrnányai Platónak praclikai becsüek; symposiumának czélja, mint Proclus nyilván írja, a' szeretet' terjesztése és egyesítése^ Ugyan e' platonicus mondja más helyt, hogy Socrates e' dialógban a' szeretetet szép által vezeti fel a' jóhoz , azért a' római philosophok is e' dialogot a' közszeretetről szójó értekezésnek nézték, mint Servius irja „de amore generáli, sicuti etiam Plató in symposio tractat 7) Az igaz szeretet és barálság Pláto szerint erényre vezetnek, szivet 's lelket egyaránt ncmesítnek , azért piszkolja is az olly költőket, kik nem akarnak az erkölcsiségnek szolgálni, jó móddal kiküszöböli őket a' statusból, de nem átalánosan üldözte ö a' költőket, csak azokat nem szenvedheté, kik a' vallást, törvényt, és erkölcsiséget Írásaikban megsértik. Megkülönbözteti jól a' mennyei eredetű szeretetet a' közönséges testi vagy csak haszonl leső szereteltöl 's nyíltan mondja, csak rosz emberek (ót (pavloi tujv avfioutxiüv ) csenkedhetnek ez utolso után. Plató művészi, egyedül álló fő valót 's teremtőt hitt, nincs munkáiban olly hely, melly oda mutatna, hogy rosz világlelket is (sátánt, ördögöt) hitt volna , sőt azt tanítja mindenütt, hogy az imperissable , sans commercement, et sans fin inébran lablé, plus élevée que la grandé ame , 1' homme, qui 1' a reconnue est arraché a la bouche de vorante de la Moiie." Vesd össze Troyer' értekezését a' keleti és nyugoti Cosmogoniai 's más teremtési hasonlatosságokról. Journal Asiat. 1841. Novemb. p. 432. a' vedai tudományt taglalva. 6) 1. Briefe über Homer und Hesiod von Hermann und Creuzer Heidelberg, 1818. ide tartoznak az elsőnek ,,dissertatio de Mithologia Graecorum antiquissima" 's az utolsónak .,Symbolik und Mithologie der Griechen" czímü ismeretes könyvei. 7) Servius in Aeneid : Virgil- VI. 4ii. Isten csak jónak és szépnek teremtője, a' rosz' oka pedig a' világ' földi természetében fekszik, annak csak itt a' földön van helye. 8) Valamint Mósesnek , szintúgy Buddhának tiz parancsa van , mellyekben hely- és éghajlati viszonyokra tekintet némi különbséget hozott ugyan be, de azért a föelvek, ne lopj, ne paráználkodj , ne hazudj, ne béilványozz, ne niérté/rfetleakedj, Buddha' parancsaiban is helyt állnak. 9) Buddha kelet'népeinél, inellyek vallását felvették, hason tekintetben áll a' Krisztussal nyugoton,... ő is reformálta a'romlásnak indult braminismust, mint Krisztus a' zsidó messianismust. 10) Ugyanis a* myslicismus . mellyre az indus különben is elpuhító éghajlatánál, 's a' természet' nagyszerű szépségeinél fogva hajlandó és fogékony, a' bráhma' tiszta vallását lassanként elárasztá minden asceticai semmit nem jelentő gyakorlásokkal, mellyek a' polgári társaságban létet szinte már tűrhetetlenné telték, 's a' quietismusban tetőpontra értek. Ez a' nyugodalmi állapot (yoga) vagy semmit sem csinálás, az egy önmagában elmerülésen kivül fő szentséggé vált, mellynek ismétj megvoltak a' maga fokozatjai. Faágakból font.kunyhókat sűrű erdőkben, vagy víz melletti barlangokat választanak lakhelyűi az illy anacheroták, köntöseiket fahajból készítik, hajókat felcsimbókozzák, alamizsnából, koldúlgatásból és az erdő' növényeivel élnek. Az első három kástból mindenki szabadon választhatja az életmódot, királyok, minekutánna thrónl vesztettek , vagy néha fogadásból (ex voto) anachoreták lesznek , de azért az illyek még vissza léphetnek a' társaságba, ha a' phrasis szerint hajcsimbókjaikat kioldozzák. De már a' koldus barátok' felsőbb osztályaiban (blikshu) 's a' gymnosophisták'nál (Sannyasi) a' visszatérés nem engedtetik meg, ezek meztelen (csak kötőt viselnek elöl) cserépedényeikben gyűjtik alamizsnáikat, fc-8) Ev 2ut

unoui<ú öt (nirayytXlti n^ciTMV~) 7i(Qi írj; zoJ footro; tv(ú(j(M;. Proclus in Platonis theologiam, IV. p. 9. cf. Proclus in Alcibiad. pr. C. p. 329. és Plátó Theatétjét: 's Van Heusden harmincz évi szorgalmának gyümölcsét. Iriitia Philosophiae Platonicae Ullrajecti, 1828—1831 's Lichtenstadtet ,,Plató s Lehren auf dem Gebiete der Naturforschung und der Heilkunde. Breslau , 1826. A' gyermekszeretet' elferdített vádjai alól bőven felmentetik. Allgem. Liter. Zeitung 1833. Inlellig. Blatt. Nro 77. October. 9) The Catechism of the Schamans London, 1831. China nyelvből fordítá Neumann, 's ugyan arról e' tudós értekezését. Nouveau Journ. Asiat. nro 80. 10) 1. Bochingert la vie contemplative etc. chez les Indous. Straszburg, 1831. *