Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-07 / 14. szám

- 163 -félé pedig óráljon, söt templomok' szentcléseinél is ez történjék. És mind ezek köznépnél nem csekély tekintélyű dolgok a' közeledhetésre. 11.) Végre minden mivelt protestánsnak, minden matatkozó alkalommal azon kell lenni, hogy körökben és nép között,a' két fél közötti elöitéletek legyőzettessenek. félreértések íelvilágosílassana ^szögletességek kisimítassanak; mert valóban a' hit' dolgában legfőbb bajaink onnan származnak , hogy nem értjük egymást, 's nincs türelmünk egymás' okait türelemmel kihallgatnunk és fontolgatnunk. Kölcsönös méltatása az érdemnek , becsületességnek, foglalja ei az elöitéletek' helyét a' szivekben , 's a1

mindkét részről mutatkozó hibákat és türelmetlenségeket, legyünk hajlók kivételek gyanánt tekinteni. És ezen eszközökkel, illy vagy illyforma fokozatokban fogunk végre elérhetni az óhajtóit czélhoz, a' magyarországi protestánsok' teljes egybeolvadásához, mit ezek után önként fog követni az anyagi érdekek', úgymint: iskolai intézetek , alapítványok, templomok, iskolák, 's más intézetek' teljes közössége. Csalatkoznék, ki azt hinné felőlem, hogy mindezeket csak könnyű dolgoknak tekintem, vagy netalán egyházkerületi, vagy consistoriumi határozatokkal azonnal eszközölhejőknek, 's a' kiviteli akadályokat át nem látom. 0 igenis ismerem én ezeket, és meg vagyok győződve, hogy az előkészítéseket is érlelnie kell az időnek , hogy leendnek ebbeli haladásainkban egyes visszarogygyanások , apró hajótörések 'stb.; de ha jól intézzük , és csüggedés nélküli szilárdsággal folytaljuk előkészítéseinket: előbb a' közeledésnek, később az egybeolvadásnak kimaradnia nem lehet. Én az unió' legfőbb akadályát, eleitől fogva inkább egyébben, mint önmagunkban tudtam keresni. Erős akaratnak és időnek, de az utóbbinak csak amaz után, nem állhatnak ellent részünkről semmi akadályok. Különösen a' lelkeseket illeti, nemcsak az apostolkodás, de példaadás is. Ám létessék próba Pesten mind a' két fél' templomaiban, a' fentebb előadott communiói módszerrel, 's öszszcszólva vegyék fel a' két fél' előkelői. tekintélyesebb és lelkesebbjei, kölcsön egymás' papjaitól a' kenyeret, ostyát, és bort ; fogadom : jótékonyabb hatást sziilend ez a' közvéleményben, mint minden theoretikai tervezetek, Köznépnél botorság arra számolni, hogy azt valaha átalánosan oda vigyük, hogy philosophiai gyözödés után tegye a' jót, csak azért, mert tennie kötelesség. Értelem mellett, különösen a' szivhajlam képeztessék nála , nevelés és példaadások által, 's ez oda is elvezérlendi őt, hova amaz el nem ér. Mi pedig akarjunk és tegyünk ! ez a' dolog' veleje. Fáy A n d r á s. Felelet Könyves Tótlt Mihálynak, az unió iránti észrevételeire. Mi szellemben, mi czélul iratolt az e' lapok' 11-ik számában első helyet foglalt birálat, ennek bevezető 's berekesztő soraiból eléggé kitűnik. A' t. b. úr t. i. az uniót „elvileg szereli ugyan", de, miként innen talán következtetni lehet, annak teltleges létesítésével nem igen barátkozott meg; vagyis, az uniót elvileg pártolja ugyan, de ,létesítése' módjáról gondolkozni vagy rá nem ér, vagy nem akar ; mert hogy gondolkodni tud — ex ungue leonem ; szóval a' t. b. úr, úgy látszik, azok' soraiba tartozik, kik az unió' léte— sülhetését ábrándos elmeszüleménynek tarlván , vagy létesítését nem kívánván , számtalan kételkedések, aggodalmak állal, bár akarallanúl is, kedvetlenítik az unió' hatósb pártolóit, csüggesztik a' közönség' serdülő reményeit. Ha valahol, itt mellőzve minden aggasztó hajszálhasogatást, önszülle rémektőli félelmet, a' nagy közczél felé törekvők felbátorítandók; — Bátran előre, bizonyos a' diadalez nyeri a' csatákat; „Sokan vannak, — bukunk!" bizonyos a'megbukás! A' t. b. ur érinti, hogy azt állítom, miszerint az ágost. és helv. hitvallásuak közölt különbség csak az úrvacsorájában van, holott a' praedestinatiobanit, és az Isten' kegyelme' müködésébenit is megemlítvén, a' különböző nézeteknek csekély véleményem szerinti egyenlítése' módját is előadtam; mi pedig az ezen hittanokon kivül eső különbségeket illeti, azokkal a'köznép, hacsak mások által fel nem bizgattatik, nem igen fog bajlódni; mert minden ember csak azon véleményeket 's nézeteket áldozza föl nehezen , mellyek teljes felfogással, gondolkodásmódjába, szívébe, vérébe szivárogtak; mellveket pedig öntudata szerint épen föl nem fogott, vagy mellyekröl csak átalános, homályos fogalmai vannak, azoknak csak közönyösséggel hódol, 's tülök közönyösséggel el is vái; mi különösen a' t. b. úr által említett symbolikus könyvek után született hittanokról áll A' t. b. úr állítása szerint csak kiszabott dogmákra lehet uniálni a' néptömeget, vagyis mindenek előtt szükségesnek tartja egy közös vallástétel' szerkesztését. Erre egy érdemleijes íróval felelek: „Vágynák talán ollyanok, kik egy közös vallástétel'szerkesztését illyen előkészületre szükségesnek tartanák ? De én ezt sok oknál fogva egészen elmellözhetönek , sőt ártalmasnak tartom. Mert az emberek' különböző véleményénél fogva, serjii mindnyájoknak eleget nem lehelne, 's igy csak kártékony vallási vitákra nyújtatnék alkalom, és a" két felekezetből könnyen egy harmadik keletkeznék. Ha pedig valaki képes volna is kojrunk' kívánságait kielégíteni, ki biztosíthat minket a' felöl, hogy utódaink is, a' műveltség' és értelmesség' gátolhalatlan haladásánál fogva, melly