Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-07 / 14. szám

— 164 -a' protestantismus' elvében alapszik, velünk egyet fognak érteni ? Minek pedig oílyan symbolikus könyv, melly minden emberi műnek bélyegét — a' tökéletlenséget — homlokán hordozván, idővel elavúl. Nem is Írattak hajdan e' végre a' vallás­tételek, hanem hogy az akkor keletkező ekklézsia nyilván megmutassa, miképen érti a' szentírás' örök igazságait, mennyiben különbözik azon anya­szentegyháztól, mellynek kebeléből kilépni jogo­sítottnak érzé magát, és hogy azt a' rűt gyanút elhárítsa magától, mintha a' keresztyén vallást félre tette, vagy a' régi eretnekek' tévelygéseibe esett volna. Valóban illyen gyanúsítás és patvar­kodás most sem maradna cl, ha eddigi vallásté­teleinket félre tennők. Maradjanak tehát tovább is, a' mire tulajdonkép kiadattak, tanúbizonysági és emléki annak, miképen fogták fel a' vallás' szellemét a' nagy reformátorok és azoknak köz­vetlen követői. A' protestánsok' egyedüli szabálya nem lehet más, mint a' szentírás." Azt említi a' t. b. úr, hogy az egyházi igaz­gatásra nézve hirtelen végzem el a' dolgot, midőn azt állítom , hogy a' felek önként állandnak el némelly, az alkotmányos szabadság' elveivel, a' protestantismus' szellemével netalán össze nem illeszthető eddigi intézményeik' pontjaitól; mi pedig azon intézményekben czélszerü 's üdvös, összeillesztendik 's magukévá teendik ; az orszá­got 8 superintendentiára osztják el , és a' két fe­lekezet' külön iskoláit egyesült ev,iskolákká változ­tatják át. Ezen szavaimra a' t. b. úr megjegyzi „hogy mindenki tud generalitásokban, cosmo­politikai eszmékkel divagálni, hogy elő kellett volna adni, mikép lehetne a' 8 új superintenden­tiát alakítni, hogy sokan vannak, kik nem akar­nak elállani a' presbyteriale regimentői, 's meg nem egyezendnek egy generális inspector' válasz­tásában, félvén a' világi pápától is." Az elsőre nézve, „saltus in natura non datur", a' feleknek előbb az iránt kell nyilatkozniok, hogy akarnak-e belszerkezetük' némelly pontjaiban engedni , 's mellyekbcn akarnak? ~'s majd azután keletkezik azon kérdés: mimódon? — Az unio czikk'irója jó idő előtt küldé át a' t. szerkesztőségnek rövid­értekezését, remélvén, hogy mások, ha az tet­szést nyerne, az alaptervet bővebben fejtegetvén, annak practicus létrehozásáról értekezendnek; mint­hogy a' czikknek bizonyos okoknál fogva későn lett fölvétele miatt nem történhetett: erről a' beküldő nem tehet. E' cathegoriába tartozik az országnak 8 su­perintendentiárai felosztása is, mire nézve a' be­küldő nem igen hiszi, hogy a' felek, ha a' lé­nyeges pontokban megegyeztek, azon felakadhat­nának : vájjon a' barsi esperesség a' 3-ik vagy 4-ik superintendentiához tartozzék-e? A' generál inspectort érdeklőleg, azt sejdítem, hogy a' ge­neral-iiispectori hivatalban a' t. b. úr, valamint több hitsorsosi is, az egyesülésnek egyik fő akadályát látják, mellyet mindazáltal igen könnyen lehet el­mellőzni. A' mennyire gr. Zayt ismerjük, ö, hi­vataláról, ha általa az uniónak legkisebb gátul szolgálna, azonnal lelépendne, 's ez által, neta­lán választandó utódjait, e' hivatal' el nem foga­dására moraliter kényszerítendné. Ezt lelkes ön­megtagadásnak sem lehetne nevezni, mivel általa reményeinek legszebbike valósulna, 's nem hisz­szük, hogy hitsorsosi, a' genei al-inspectori hi­vatal'megszüntetésén felakadnának; mert azoknak nagy része, gróf Z«//nak, a'nemzetiség'fejlesz­tésében és az uniónak — mint nekik emlegetni tetszik — időelölti önkénytes megpendítésében tett lépései'némi sikerét, tágas hatáskörébeni elbizott­ságának tulajdonítja. Ha már ő, mostoha viszonyok­ban energiee mert 's némi sikerrel tudott föllépni, szerencsésebb viszonyokban mit mernének még tenni utódjai ? Ezen soraimra „hogy a' liturgiára nézve ad­dig, mig az illető feleknek, különösen az alsóbb osztályúaknak értelmisége annyira nem fejlődőit, hogy az azokbani módosításokat bolrány nélkül te­kinthessék, sőt még talán maguk is az isteni külső tiszteletet, az igaz vallásosság' szellemében ere­deti egyszerűségre visszahozhatni nem kívánják, semmi változás ne történjék, 's így az oltárok, orgonák, keresztek 'stb. azon egyházakban 's te­metőkben, hol eddig léteztek, t.ovább-is tartas­sanak meg; hiszen a'nép, lelkes oktatói által las— súdan meggyőzelik arról, hogy mind azon külső­ségek, a' fellengős ügy' velejét tekintve, csak lényegtelen dolgok. Mindenekelőtt pedig szorosan kell arra ügyelni, hogy az isteni tisztelet nyelvbeli tekintetben ne háborgattassék", — ezen soraimra a' t. b. úr azon kérdést teszi : hát mi az unio, mellynek tettlegesítése előbb megtörténik, mint gondoljuk? Feleletül szolgáljon, hogy ámbár a' reformátusoknál több helyen az orgonák be van­nak hozva , a' templomok fölékesítve stb. mig sokan a'régi mellett maradtak; úgyszinte ámbár sok evang. prédikátor fejér öltönyben tartja az is­teni tisztelelet, énekelve mond oltár előtt imádsá­gokat, keresztet vet az áldásban, 's több evang. templomban gyertyák égnek, 's képek láthatók; midőn ellenben vannak evang gyülekezetek, hol mind ez elmellőztetik: mindazáltal nem hiszszük, hogy valaki kétségbe hozhatná, miszerint az evan­gélikusok maguk közt, 's a' reformátusok szintén maguk közt egyesülve vannak. A' t. b. ur az egyházi 's iskolai alapítványok iránti ezen véleményemre: „tartsa meg mindenik fél a' magáét" azt kérdezi: „hol van hát. 's mi­ben áll az unio?" Erre viszont azt kérdezzük, a' helv valamint az ágost hitvallásbeliek nincse­nek-e egyesülve, noha a'debreezeni, sárospataki 'stb. pozsoni, soproni 'stb. egyházi "s iskolai ala­pítványok egymástól egészen elkülönözve kezel­tetnek is ? Végre a' t- b. ur' azon megjegyzésére, hogy „szerte-csapongva harezolok itt is, amott is a

Next

/
Oldalképek
Tartalom