Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után
Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után üzenetének időszerűségét. A levél első pontjában Szentatyánk hosszan felidézi pápa elődei (így XV. Benedek) elismerő megnyilatkozásait Dante életművének jelentőségéről, az egyetemes kultúrában betöltött rangos helyéről. Majd — miután vázolta a Firenzében született (1265) és a száműzetésben, Ravennában meghalt (1321) Alighieri Dante viszontagságos életútját - ezt az egyéni sorsot az emberi lét paradigmájának jelöli meg. Ferenc pápa szerint az Isteni színjáték kettős tartóoszlopa a teremtés és az isteni rendeltetés: az Isten képmására teremtett és az Őhozzá rendelt ember leikébe ültetett vágy a boldogság után, amelyet csak a Szeretet-Isten látása teljesíthet be. Ezt fejezi ki tökéletesen Dante egyik mestere, Szent Ágoston örökszép vallomása: „Uram, Magadnak teremtettél minket, és nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik Tebenned.”5 A firenzei száműzött költőt, a túlvilági zarándokot az Isten boldogító látásának vágya vonzotta a Paradicsom „Legfőbb Fénye” felé. Ugyanez a végtelen vágyakozás, nyugtalan istenkeresés jellemezte az Isteni színjáték felülmúlhatatlan fordítója, Babits Mihály világnézetét és költészetét, ugyanígy Prohászka Ottokár püspök misztikáját is, aki szinte azonosult a Szent Ágoston és Szent Bernát szellemében szárnyaló olasz költőóriással, aki szerint az AMOR, a Szeretet „mozgat napot és minden csillagot.”6 Prohászka Ottokár püspök eszmélődéseiben-naplójegyzeteiben a bergsoni intuíció és átélés módszerét követte. Ellene volt minden szisztémának, a száraz intellektualizmusnak, és a misztikusok „Scientia saporosá”-j&., nevezetesen Szent Bernát jegyesi misztikája ihlette,7 8 miként Dante vezetője is, Vergilius, majd Beatrice után, végül Szent Bernát, az „amor sanctus" énekese lett. Babits Mihály a „soha-meg-nem elégedés” költője is ágostoni nyugtalansággal vándorolt a betlehemi „Csillag után"? A Színjátékról találóan megállapította: „Nemcsak Dante sorsáról van itt szó, hanem az Emberi Lélek sorsáról ez élet útvesztőjében és örök és titkos küzdelméről a Megváltás felé,”9 5 Szent Ágoston: Vallomások. Budapest 1987. 1.1 6 Par. 23,142-145. A tanulmányban az idézés során használt Dante-fordítások: Dante komédiája. Ford. Babits Mihály. Budapest, 1913-1928.; Dante, Alighieri: Isteni színjáték. Ford. Nádasy Ádám. Budapest, 2016. A használt rövidítések: Par. = Paradicsom, Purg. = Purgatorium, Inf. = Inferno [Pokol], 7 Vö. I. Függelék. 8 Szabó Ferenc: jelek az éjszakában. Róma, 1983.99-159. Babits és Dante „lelki affinitásáról” találóan írt Kárpáti Aurél: Babits Mihály életműve. Budapest, 1941.21-23. - Rába György és mások szerint Babits Az örök folyosó című versét Dante Pokla ihlette. Vö.: Rába György: Babits Mihály költészete. Budapest, 1981.224-225. 9 Babits Mihály: Az európai irodalom története. Online: https://mek.oszk.hu/06300/06304/ - Letöltés: 2022. január 15. 98 Prohószka-tanulmányok, 2018-2022
