Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)

TARTALOMJEGYZÉK - Mózessy Gergely: „Tévely volt...” - Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről

Mózessy Gergely: „Tévely volt..." Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről lélete ugyanis egyáltalán nem egyedüli. Egy konzervatív közegben - sőt azon túl is - sokan tekintették az egész tanácsköztársaságot a „zsidók művének”.49 Számunkra itt és most nem az a kérdés, hogy ezt joggal tették-e. (A mainst­ream történetírás vitái ugyanis lényegében ilyesmikről folynak.) Mert ténykér­dés egyfelől, hogy a tanácsköztársaság felső vezetői közt nagy számban voltak zsidó hátterű emberek. A meglehetősen jól informált korabeli bécsi nuncius, Teodoro Valfré di Bonzo március végén a Forradalmi Kormányzótanács első 30 népbiztosából 24-et tekintett annak, ez 80%.50 Van olyan történetíró, aki még ennél is magasabbra, 95%-ra becsülte arányukat e testületben.51 Hajdú Tibor - már az egész korszakra vonatkoztatott, többször módosított adataival - az ösz­­szesen 40 népbiztos „57-68%”-át sorolta be ekként.52 Gyurgyák János 60%-ról ír, miközben - Buday Dezső nyomán - 32 nevet sorol fel a kulcspozíciókban lé­vők közül.53 Komoróczy Géza valamivel alacsonyabb arányokat villant fel: 44% esetében mondja ki ennek „ellenőrizhetőségét”, de más forrásra utalva 62%-os aránynak megfelelő számok is felbukkannak szövegében.54 - Bármi is a pontos igazság, azt leszögezhetjük, hogy a legszerényebb becslés is a zsidóság országos számarányához képest eltagadhatatlanul magas arányt mutat. (Van ugyan a tör­ténetírásnak olyan vonulata, amely ezt látványosan elhallgatni igyekszik;55 sőt mára már olyan tendencia is megjelent, amely automatikusan „leantiszemitáz­­za” azt a kollégát, aki jelezni meri a mai olvasóinak valamilyen történelmi sze­replő felekezeti-származási identitását, amely pedig az adott kor szereplői előtt teljesen nyilvánvaló volt. Ez a hozzáállás véleményünk szerint alapvetően megy szembe a történetíró elsődleges kötelességével, tudniillik hogy megértse - és megértesse olvasóival - egy kor gondolkodását. Nem véletlen, hogy egy ekként megtámadott kolléga mellett olyan sokan álltak ki a közelmúltban.56) — Másfe­49 Komoróczy Géza: Zsidók a tanácsköztársaságban. In: Szombat, 2012. február 8. Online: htt­­ps://www.szombat.org/politika/4367-zsidok-a-tanacskoztarsasagban - Letöltés: 2019. április 15. A szerző Móricz Zsigmond, Jászi Oszkár, Klebersberg Kunó és Angyal Dávid értékeléseit idézi [5-8. jegyzet], 50 Tóth Tamás: A Tanácsköztársaság a Szentszék szemével (1918-1920). In: Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt. Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Budapest, 2015.209. 51 GERGELY 1998b: 147. „Mintegy 40” népbiztosból összesen kettőt nem sorol a zsidó szárma­zásúak közé. 52 Gáli Máté: A Tanácsköztársaság a magyar történeti emlékezetben. In: Rubicon, XXIX évf. (2019) 4. sz. 54. 53 Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Budapest, 2001. 102- 103., 107. 54 KOMORÓCZY 2012: 9-10. jegyzet. 55 GERGELY 1998b: 147. Gonda Lászlót idézi erre példaként. 56 VÖ.: Gerő András és Romsics Ignác vitája 2012-ben. Gerő András: Akadémikus antiszemi­tizmus. Online: http:/Avww.galamus.hu/index.php?option=com_content8cview=article&id= 147459:akademikus-antiszemitizmus&catid=9:vendegek&Itemid=66 - Letöltés: 2019. márci­Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom