Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)

TARTALOMJEGYZÉK - Mózessy Gergely: „Tévely volt...” - Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről

Mózessy Gergely: „Tévely volt..." Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről Léteztek ugyanakkor olyan központi előírásai a tanácskormánynak, amiket helyben nem érvényesítettek. Ilyen volt például a polgári anyakönyvezés meg­kezdése (1895. október 1-je) előtt keletkezett egyházi anyakönyvek beszolgálta­tásának kötelezettsége, amelyre egész egyszerűen nem volt felkészült a fehérvá­ri anyakönyvi hivatal.34 Mit tehetett ebben a helyzetben a püspök? Szorgalmazta egyházmegye-szer­­te az egyházközségi szervezetek létrejöttét. Ez egyfelől demokratizálta az egy­házi életet, másfelől az önfenntartásra való berendezkedését is lehetővé tette.35 Igyekezett fellépni az egyházi intézmények érdekében, például a ferences kolos­tor kisajátítása ellen.36 Aláírta a káptalan által szerkesztett jogi érvelést is a bir­tokok védelmében. A szakirodalomban ellentétesek az álláspontok arról, hogy ez mennyire tükrözte valós véleményét. Vélhetően sejtette, hogy a hatalom ad acta fogja tenni a káptalan tiltakozását.37 Összességében azt mondhatjuk, hogy Prohászka szinte sztoikus nyugalom­mal tűrte a megpróbáltatásokat. A régi világ összeomlását tudomásul vette - kü­lönösebben nem is siratta meg -, s tudta, hogy az új kialakulásához idő kell. „Az ilyen időkben jó s rossz, igazság és túlzás együtt kavarog egy üstben, r lehetetlenség azt mondani, hogy abban minden jó, de éppen oly kevéssé lehet azt mondani, hogy minden rossz.”-fogalmazta meg türelemre intve.38 Önmagában a birtokviszonyok meg­változását nem tekintette rossz dolognak. Az alsóbb néposztályok felemeléséért, életlehetőségeinek javításáért maga is küzdött korábban. Megtapasztalta ennek sikertelenségét. A kommün erővel törölte el azokat a kereteket, amelyeken a ha­gyományos politika eszköztára nem tudott túllépni. Prohászka egy korábbi ha­sonlatában a világháborúról beszélt úgy, mint egy kalapácsról, mely összezúz­hatja a dió megcsontosodott héját, hogy kiszabadítsa a termést39 - így nézhetett erre a rendszerre is. Azaz: nem kívánta az erőszakot, de esélyt látott valami új kiépülésére, ami akár még jó is lehetett volna. „Legyen bizalma s nagy hite a for­radalmak által is a haladást szolgáló Istenben!” - írta egy tanácsot kérőnek.40 El­augusztus 29-én rendezett konferenciák előadásai. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. (A veszprémi egyházmegye múltjából 36.) Veszprém, 2020.179-194. 34 JUHÁSZ 1927: 245. 35 GERGELY 1998b: 134-135. 36 GERGELY 1998b: 137-138. 37 GERGELY 1998b: 135-136.; FAZEKAS 2002: 97-117. 38 ÖM 20,230. 39 Prohászka Ottokár: A háború lelke. Budapest, 1915.15. - „Szememben a háború olyan, mint a ka­lapács, mellyel diót - akarom mondani, embert, emberi életet s kultúrvilágot — törnek; s amely törésben az eszményiség s a lelkiség úgy válik ki, mint ahogyan a mag válik ki a tört hüvelyből, s nyilvánvalóvá lesz, hogy mi hát az élet magva és tartalma, s mi az ember s a kultúra tulajdonkép\y>\eni értéke s értel­me. ” 40 SzfvPL - IX.9. - Levelek - Schletter Ödönhöz, 1919. március 21. 86 Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022

Next

/
Oldalképek
Tartalom