Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Mózessy Gergely: „Tévely volt...” - Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről
Mózessy Gergely: „Tévely volt..." Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről szenvedett személyes sérelmeit a lényegi „jó” szükségszerű velejárójának vélte. Amikor pedig elburjánzott a „rossz”, papként az időkjeiét, az Isten ujját kereste mindenben. Szent Pál szavai szerint „ahol elhatalmasodott a bűn, ott túláradt a kegyelem. ’41 Prohászka hasonlóan gondolkodott, nézeteit Gergely Jenő - a püspöktől kölcsönzött, itt-ott talált kifejezéseket roppant találóan egybegyúrva - úgy összegezte, hogy „a pokolfelbuggyanásában is megkell látni és keresni a jót, az isteni szándékot, és ennek kiteljesítése érdekében inkább közreműködni kellf 2 Prohászka 1919 áprilisában — szokása szerint — nagyböjti pásztorlevéllel kívánt híveihez fordulni. Gergely Jenő hosszasan elemezte ennek szövegét. A püspök rendszer iránti kezdeti nyitottsága ebben a közlésre szánt szövegben fogalmazódott meg a legveretesebben.43 Ám a szöveg végül nem jelent meg. Prohászka így fogalmazott volna: „Tartsuk meg a forradalmi rendeleteket, míg azok hitünket s erkölcsi törvényeinket nem sértik, tartsuk meg azokat készségesen, hadd lássák, hogy jót akarunk s nem a magunkét keressük,’44 Velinszky László cenzúrája e „míg”-et akarta „mert”-re cserélni, amely teljes mértékben megváltoztatta volna a szöveg mondanivalóját. A püspök ebbe nem ment, nem mehetett bele. A cenzúra túlbuzgósága hatalmas öngól volt: a körlevél még eredeti formájában is sokkal nagyobb támogatást jelentett volna a rendszernek, mint amit bármilyen más egyházi fórumtól kaptak. Magánforrások Eddig egy publikálásra szánt szövegről beszéltünk. Közismert, hogy Prohászka vezetett lelki naplót is - bár nem folyamatosan. Gergely Jenő e jegyzeteket - és néhány levelet - elemezve akart még közelebb kerülni a püspök gondolkodásához, rejtőzködő énjéhez. A szövegekből három gondolati vonulat bontakozik ki. Ezek egyrészt megerősítik Prohászka eredendő nyitottságáról mondottakat. Nemcsak szólam volt, hogy várta az újat, hanem belső késztetés is. De ez a hang fokozatosan elhalkult, ahogy egyre jobban találkozott a terror valóságával. Ezzel párhuzamosan erősödtek fel a jövőről való tépelődései. Részint a világ jövőjéről: egy harmadik utat keresett a kapitalizmus és a szocializmus között: a szolidaritáson alapuló evangéliumi szocializmust. „Bizonyára a szociális fejlődésé a világ. Kár, hogy ez teljesen Marx Károly égisze alatt indult meg. Tévely alatt... Té-41 Róm 5,20. 42 GERGELY 1998b: 141. 43 GERGELY 1998b: 138-142. 44 ÖM 20,231. Prohászka-tanulmányok, 2018-2022 87
