Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)

TARTALOMJEGYZÉK - Mózessy Gergely: „Tévely volt...” - Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről

Mózessy Gergely: „Tévely volt..." Prohászka Ottokár a tanácsköztársaság rendszeréről hászka A tőkét, Marx fő művét recenzálta 1896-ban,* 4 később nemzetgazdasá­gi alapelveit is összefoglalta.5 írásai arról tanúskodnak, hogy a szociáldemokrá­ciát szektának tekintette,6 a „lusták vallásának”, amely az anarchia felé taszítja a társadalmat. A magántulajdon megkérdőjelezését; az egyéniséget elvető, csak a tömeg erejében hívő látásmódot; a történelmi materializmust; az osztályhar­cos szemléletet és az egyházellenességet egyaránt kritikusan tette szóvá már az 1890-es években. Elismerte viszont a munkásság szociális igényeinek megfo­galmazását, s ezek felkarolását szükségesnek tartotta. XIII. Leó pápa szociális enciklikáját, a Rerum novarumot keletkezésének évében lefordította.7 Hirdet­te, hogy az egyháznak is kell a szociális feszültségek kezelésére utakat találnia. Előre látta: ha a társadalom nem képes e téren a változásra, akkor olyan ateista megoldások nyernek majd teret, amelyek a régi világot — annak minden értéké­vel együtt — elsöprik. Ez a megsejtett jövő nem hagyta nyugodni. Véleményét összegző, 1918-ban megjelentetett könyvének az igencsak erős, váteszi Kultú­ra és terror címet adta. Érdemes felidézni címadó tanulmányának kezdősorait: „A szocializmus legsötétebb oldala a gyűlölködés és a terror. A tömegpsziché e két ala­csony szenvedélye már magában véve is éles ellentétet jelent minden valláserkölcsi ala­pon álló kultúrával szemben; ugyanakkor pedig aggodalmat ébreszthet a gondolkodó emberekben, kik aligha kereshetik a haladást s a nemesbülést a rabság s a tömegura­lom útirányaiban. ”8 Egy efféle kataklizma elkerülése érdekében kritizálta következetesen a libera­lizmust9 — és annak gazdasági vetületét, a kapitalizmust. Ügy vélte: az állam­nak tennie kell a közjóért, és korlátoznia kell a szabad versenyt a gyengék vé­delmében. A pusztán karitatív akciókat nem tartotta elégségesnek. A korlátlan iparszabadságot „fehér rabszolgaságnak” nevezte. Felhívta a figyelmet a fékte­len vagyonszerzés szociális következményeire, ahol az ember - méltóságát el­veszítve — maga válik áruvá. Szükségszerűen korruptnak tartotta a liberális ál­lamgépezetet. A hazai sajátosságokat is szóvá tette: hogy a törvénykezés csak a nagytőkét erősítette, de nem védte sem a hazai, sem a kisipart; hogy egyenlőtle­tus László egyháztörténeti tanulmányai és cikkei. Szerk. Gőzsy Zoltán — Varga Szabolcs - Vértesi Lázár. [Pécs, 2007], 101. 4 Dr. Pethő [=Prohászka Ottokár]: Das Kapital. Von Karl Marx. Band III. - I. Theil. Hamburg. Otto Meissner. 448 1. Ára 10 márka. In: Magyar Sion (Uj Sorozat), 10. évf. (1896). 613-618., 859-862.; Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka az alkotó. Székesfehérvár, 2000.130-134. 5 ÖM 11,128-153. 6 ÖM 11,1-22. 7 Szentséves Atyánknak, XIII. Leó pápának beszédei és levelei. Ford. Prohászka Ottokár. Budapest, 1891.365-395. 8 ÖM 11,268. 9 Egyik legjellemzőbb cikke: Prohászka Ottokár: A liberalizmus utópia. (ÖM 10,1-12). 82 Prohászka-tanulmányok, 2018-2022

Next

/
Oldalképek
Tartalom