Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében törvényeket, s a tulajdonjog örökérvényű elveit”,38 illetve megjósolta, hogy a folyamat „Communismussal kezdődik és nihilismussal végződik”,39 továbbá arra következtetett, hogy a tudomány nem képes az ember szeretetére, a nemzetközi egységet egyedül a katolikus világegyház tudja megvalósítani. A szónok érzékeltette, hogy az emberek egységének csak Isten lehet a központja, amelynek természetét és működését a Naphoz és körülötte keringő égitestekhez hasonlította, ahol a modern eszmék üstökösként száguldanak át a rendszeren: „jönnek, ragyognak és letűnnek”.40 Rónay István levezetésében megállapította, hogy csakis Istennel kötött valódi szövetség jelentheti a fennmaradást, az állandóságot a nemzetek számára a téves koreszmék között, és megelőlegezte, hogy „Lesz idő, mikor az emberi szellem ezt jobban fogja méltányolni, mintjelenleg. \...] De ez a kor még messze van. Sok kön\p\y és sok vérfog addig még elfolyni hamis ideálokért”.41 A teológus a hazafiságra térve kijelentette, hogy az abban az esetben elfogadható, ha az „egyenlő a törvények tiszteletével; a fejedelem és a haza iránti áldozatkészséggel; a polgári kötelességek lelkiismeretes teljesitésével; a béke s az állami rend fenntartásával: akkor a katholikus egyház a hazafiságnak édes szülőanyja a nemzetek életében. ’42 Végezetül a szónok Szent István-napra emlékezve megismételte a szentbeszéd központi gondolatát, miszerint a turáni népcsaládból származó magyarság hazát szerzett magának, és a kereszténység államalkotó erejére támaszkodva fennmaradt a nyugati keresztény népszövetség kötelékében. Rónay István a beszédét záró fohászban Isten vezérletében bízva azt kérte, hogy ha netán a nemzet elhagyná a kereszténységet, akkor vezesse vissza oda. Budapest, 1892 A 19. század utolsó évtizedének elején, 1892-ben az elmélyült tanulmányait ígéretesen kamatoztató Prohászka Ottokár Esztergom szemináriumi spirituálisként szólította meg a budai vár Szent István ünnepére összegyűlt híveit.43 38 RÓNAY 1877:10. 39 RÓNAY 1877:10. 40 RÓNAY 1877:12. 41 RÓNAY 1877: 12. 42 RÓNAY 1877:13. 43 Prohászka Ottokár Szent beszéde, melyet 1892. augusztus 20-án tartott Buda várában. I-III. In: Religio, 51. évf. 2. félév, 15-17. sz. (1892. augusztus 20., 24, 27.) 113-115., 121-123., 129- 131. Újabb kiadásai: Prohászka Ottokár esztergomi szemináriumi lelkész szent beszéde, melyet 1892. augusztus 20-án Szent István napján tartott Buda várában. Esztergom, 1892.; OM 13,12-24. Prohászka4anulmcmyok, 2018-2022 23
