Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében elő, a felsőoktatást fejlesztették, a népnevelést támogatták. A felsoroltak csakis a katolikus egyháznak elkötelezett Habsburg-házból való királynő uralkodása alatt volt lehetséges, aki 1777. február 17-én Fejér megyében a Pilis egy részének odacsatolásával megalapította a székesfehérvári önálló püspökséget. Pellet Ödön felidézte az első székesfehérvári püspök beiktatásának fényes ceremóniáját, díszes külsőségeit, az örvendező híveket, a kivilágított várost, és amely parádés eseménynek a 100 éves évfordulójára emlékeznek 1877-ben, valamint biztos volt abban, hogy a püspöki székhely az egész társadalom javára lesz a hitben és az erkölcsben, amelyről csak Isten ítélkezhet. A szónok gondolatait továbbfűzve meg volt győződve arról, hogy a székesfehérvári katolikus gyülekezet őrzi azt a hitbéli örökségét, amely polgári erényekre, lelkes Isten-hitre, felebaráti és hazaszeretetre sarkal. Végezetül Pellet Ödön hálaadásra szólította fel az egybegyűlteket azért, hogy városuk és püspöki megyéjük reményben és szeretetben fennmaradt és gyarapodott a viharos századok után is, illetve könyörgésüket kérte, hogy senki meg ne fogyatkozzék hitében „szent István a boldogságos szűz Máriának oltalma alá helyezett” hazában, s utoljára nyomatékosította azt a tételt, miszerint a katolikus hit az igaz világosság, az anyaszentegyház pedig „az igazság oszlopa és erőssége”. Becs, 1877 Az augusztus 20-át követő első vasárnapi napon a bécsi kapucinus templomban is ünnepi szertartást tartottak Szent István tiszteletére. Az 1877. évi megemlékezés alkalmával a sajtóban már előtte olvasható volt, hogy a szentbeszédet Rónay István33 mondja, illetve a szónoklat nyomtatásban is elérhető.34 A délvidéki születésű, német családból származó és a politikai pályán is otthonos pap a nemzeteket egyesítő kereszténység jelentőségére hívta fel a figyelmet. A szónok első mondatával leszögezte, hogy a „keresztény egyház a világ legnagyobb társadalmi eszméje”, amelynek feladata az „emberszeretet” igéjének hirdetése mindenkinek. A magyarok apostola I. Szent István király volt, akinek emlékezetét évről évre tisztelettel megüli a nép, mert Istennek tetsző életet élt, azaz ellenfelei legyőzésével hőssé vált, mértékletessége bölcsességéről tanúsko33 Rónay István (1840-1893) római katolikus plébános, kanonok, országgyűlési képviselő. Vö.: Fővárosi Lapok, X3V. évf. 189. sz. (1877. augusztus 19.) 911-912.; Vasárnapi Újság, 24. évf. 35. sz. (1877. szeptember 2.) 555. 34 A szónoklat kiadását lásd Rónay István: A nemzetek nagy egysége Krisztusban: Egyházi beszéd, melyet 1877-ik évi augusztus hó 26-kán, Szent István király ünnepén Bécsben, a t. Kapucinus templomban mondott. Bécs, 1877. Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022 21
