Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Frenyó Zoltán: Keresztény politika egykor és ma - Prohászka Ottokár öröksége
Frenyó Zoltán: Keresztény politika egykor és ma - Prohászka Ottokár öröksége Prohászka Ottokár fellépése Nos, vázlatosan és jelzésszerűen ez az a kor, amelyben Prohászka Ottokár színre lépett. Ez az a kor, amelyben a kereszténység leszorítva és elbágyadva létezett, a társadalmi, politikai és kulturális élet pedig tobzódott a keresztényellenes megnyilvánulásokban és romboló tettekben. Európa keresztény hagyománya még jelen volt, az ellene folytatott harc ezért intenzív, eltökélt, gátlástalan és kíméletlen volt. A kereszténység önösszeszedésének élére XIII. Leó pápa állt, akinek korszakos uralkodása nagy eredményeket hozott. Ennek a katolikus megújhodásnak lett hazai szószólója a boldog emlékezetű Prohászka Ottokár püspök, akinek az alakját most felidézzük, s akinek az eszméi a mi hasonló korunkban is épülésünkre szolgálnak. Immár 160 éve, hogy megszületett, és tavaly volt 90 éve, hogy elhunyt. Alakja ott magasodik történelmünk és egyháztörténetünk közelmúltjában, de munkássága, eszmei hagyatéka máig hatóan sugárzik felénk, s törekvései ma is teljes megértésünkre találnak.12 Prohászka Ottokárt, aki 1905-től Székesfehérvár püspöke volt, tisztelői régóta Magyarország apostolának és tanítómesterének nevezik. A XIX. század végén, egy dekadens korban emelte fel a szavát azért, hogy a fizikai nyomorúságból és az erkölcsi züllésből népét felemelje. Évtizedeken át páratlan energiával folytatott tevékenységével új irányt szabott a keresztény gondolkodásnak és az emberi politikának. Egyszerre volt teológus és filozófus, püspök és lelkipásztor, szociális apostol, közéleti ember, politikus, képviselő, tanár, karizmatikus szónok, író, szerkesztő, újságíró és misztikus elmélkedő, aki egész tevékenységét Magyarország lelki és erkölcsi újjászületésének szolgálatába állította. „Lehet[ séges]-£ a keresztény világnézetet bele állítani a mai kultúr világba? Ez az én problémám!” - fogalmazta meg a kérdést Prohászka „A diadalmas világnézet” című könyvének első mondataiban, majd így folytatta: „Segítségére akarok lenni a modern embernek a keresztény világnézet kialakításában, mert tudom, hogy sajátos nehézségei vannak. [...] A modern világnak gyerekes, sőt szörnyű fogalmai vannak a kereszténységről. [...] Állítsuk a régi igazságokat modern megvilágításba, hozzuk közelebb a mai kor érzéseihez, s mi is föllendítettük a vallásosságot.”13 Prohászka úgy látta és érzékelte, hogy az „elkereszténytelenedés” európai kultúrválsággal fenyeget, s a legsürgetőbb feladat — XIII. Leó pápa törekvéseivel megegyezően - annak végiggondolása, miképpen lehet a keresztény világnézetet a kor sa12 Munkásságának átfogó monográfiája: Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár élete és műve. (1858- 1927). Budapest, 2007.; Ld. még: Frenyó Zoltán: Prohászka Ottokár és a keresztény nemzeti újjászületés. Budapest, 2018. 13 ÖM 5,1-2. Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022 173
