Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Frenyó Zoltán: Keresztény politika egykor és ma - Prohászka Ottokár öröksége
Frenyó Zoltán: Keresztény politika egykor és ma - Prohászka Ottokár öröksége játos társadalmi és lelki szükségleteivel, a tulajdonképpeni élettel szoros összhangba hozni. Prohászka Ottokár működése számtalan területet ölel fel. Megreformálta a papképzést, amivel egy új papi nemzedéket teremtett. Országszerte lelkigyakorlatokat és hitszónoklatokat tartott egész életében. Nevezetesekké váltak rendszeres, úgynevezett konferencia-beszédei éppúgy, mint a Katolikus Nagygyűléseken elmondott beszédei,14 amelyeknek ünnepelt szónoka volt. Ott volt a Regnum Marianum megalapításánál, amelynek szellemi vezére lett, s amely felmérhetetlen hatást gyakorolt a magyar társadalom későbbi történetére, s ott volt a magyar cserkészmozgalom kezdeteinél is. Püspöki körlevelei a kor fontos dokumentumai, iránymutató megnyilvánulások voltak. Egy új társadalomért XIII. Leó pápa szellemét hozta hazánkba, akinek magyarra fordította és kiadta korszakos jelentőségű körlevelét, a Rerum Novarum kezdetű enciklikát, amely élesen és sürgetően vetette fel a munkáskérdést, mint a kor botrányát. Prohászka Ottokár a századelőn kibontakozó keresztényszocialista mozgalom egyik vezéralakjává és a rá oly jellemző gyakorlati kereszténység szószólójává vált. Élesen bírálta a kapitalizmust és a szocializmust egyaránt, s egy ezektől eltérő, embernek való új társadalmi berendezkedésért szállt síkra. Egyik nagygyűlési beszédében kinyilvánítja: „Azt kell mondanom, hogy a katolikus akciónak minden áron a kapitalista termelés mai anarchikus módja ellen kell irányulnia, s világosan kell látnia, hogy a kapitalizmust más termelési módnak kell fölváltania, mely a munka és a tőke új kapcsolatán, a munkásnak s a tőkésnek közösségén épül. Nekünk programunkba kell vennünk a termelés e reformját, s ez irányban kell dolgoznunk a proletariátus érdekében, magának a proletariátusnak megszüntetésén,”15 Igen elgondolkodtató, ahogyan Prohászka Ottokár felhívja a figyelmet a következőkre: „Tisztelettel tekintünk fel a munka és a birtok középkori kapcsolatára, a kamatszedés tilalmára, mely bűnnek tartotta a kamatot, vagyis a munkától különálló jövedelmet, és ezáltal megakadályozta a kapitalizmus képződését. Az indusztrializmusban azután felszabadult a tőke, s annak túltengése hozta ránk e kínt s eproblémát. A mi feladatunk a felszabadult pénzhatalmat megfosztani egyeduralmától, s 14 Gianone András - Klestenitz Tibor: Katolikus Nagygyűlések Magyarországon. Budapest, 2017. 15 ÖM 13,285-286. 174 Prohószka-tanulmányok, 2018-2022
