Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson (Graz, 1924)
Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson hogy a „püspöki kar megbízásából” [!] részt vett Grazban a „nyilvános erkölcstelenség ellen tartott nemzetközi gyűlésen, s ott fényes beszédet mondott” Ezt követően a grazi kongresszussal kapcsolatos következő közszereplése a MELE október 22-i közgyűlése volt a pesti vármegyeházán, ahol elnöki teendőket látott el.30 31 A prostitúció és a reglementáció végleges megszüntetése, a „nemzet erkölcsi színvonalának emelése érdekében tett intézkedések” mellett Latinovits Róza és Rosenberg Auguszta beszámoltak a Grazban hozott határozatokról, a nemzetközi kongresszus eredményeiről. (A kormányt Rottenbiller Fülöp, az igazságügyi tárca államtitkára képviselte.) Terjedelmesebb sajtókommentár a MELE értekezlete kapcsán ezúttal a szociáldemokraták lapjában látott napvilágot.32 Ha hihetünk a tudósításának, amikor elhangzott, hogy a Szovjetunió is képviseltette magát Grazban, Prohászka közbeszólt: „A szovjet megbízottat ki kellett volna dobni. ” Ami pedig magát a prostitúció elleni harc témáját illeti, a Népszava kifejezte egyetértését a nemes céllal, de úgy vélte, az igazi „nagy nyilvánosház” maga a korabeli magyar társadalom, s a nők szexuális kizsákmányolását nem a MELE és a hozzá hasonló egyesületek fogják megszüntetni, hanem egy igazságosabb társadalmi berendezkedés. „De addig is némileg élni kell, nemileg élni kell, s talán lehetne a szükséges rosszat csöndesíteni, veszélytelenebbé tenni” — vélekedett. A „gondolatszabadság egyetemes megfojtását” magában hordó, veszélyes tendenciának tartotta, hogy az erkölcsvédők hatósági cenzúrát követeltek az irodalmi és bulvárlapok, a színházak, valamint a mozik vonatkozásában. (Főleg utóbbiak esetében volt érdekes, hogy a MELE-nek is jelentős bevételei származtak a mozgófilmek forgalmazásából.) A nyilvánosházakban és a vendéglátóhelyeken a külföldi nők alkalmazásával kapcsolatosan bevezetni tervezett létszámkorlát okán pedig úgy vélekedett: „Ez még jobban tetszett: védővámokat a honi ipar számára, a hungara-tenyésztés maradjon Hungáriában, és büszke intézményünket, a numerus clausust ivarszervi irányban is ki lehetne fejleszteni.” A magyar politikai döntéshozatal azonban ezzel ellentétes irányba, a reglementáció megszüntetése, és a prostitúció minden formájának hatósági szankcionálása felé mozdult el. Nyilván a grazi kongresszusnak, a MELE és Prohászka fellépésének is komoly szerepe volt abban, hogy az országgyűlés ratifikálta az 1921-es genfi egyezményt,33 a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki a 12-40 év közötti nők külföldi államokba szóló útlevélkérelmeinek különleges elbírálá30 A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919—1944 között. Szerk.: Beke Margit. Dissertationes hungaricae ex historia Ecclesiae XII-XIII. Budapest, 1992.140. 31 Ld. erről pl.: Pester Lloyd, 71. Jg. 223. Nr. (1924. október 22.) 9.; Nemzeti Újság, VI. évf. 224. sz. (1924. október 23.) 8. 32 Kacér értekezlet. In: Népszava, XLVIII. évf. 251. sz. (1924. október 23.) 8-9. 33 1925. évi XIX. törvénycikk. 152 Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022
