Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson (Graz, 1924)
Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson A küldöttek felszólalásaiból és a kongresszus határozataiból összegző benyomásként két tendencia emelhető ki: egyrészt a leánykereskedelem és a prostitúció számos irányba elágazó, összetett problémakör volt, melynek kiemelték egy-egy jelenségét (például a rendőrhatóságok szerepét, az erkölcsökre veszélyes kulturális termékeket, a higiéniát stb.), melynek megoldását egyöntetűen az abolicionista felfogás érvényesítésében, vagyis a prostitúció szabályozott mederben tartása helyett annak szigorú felszámolásában jelölték meg a kapcsolódó tevékenységekkel együtt. (Más kérdés, hogy alkalmasint kevesebbet foglalkoztak azzal, hogy a testüket áruló nők jórészt maguk nem bűnözők, hanem inkább áldozatok voltak.) Határozat született továbbá az erkölcstelenséget, vagy közönséges szexuális tartalmakat közvetítő kiadványok visszaszorításáról, továbbá arról, hogy a leánykereskedelemnek a bordélyházak mellett a vendéglátóipar, a mulatók is célpontjai voltak, ezért azokban limitálni akarták a külföldi női alkalmazottak arányát. Másrészt próbáltak magyarázatot találni a modern kori prostitúció kiváltó okaira, gyökereire.17 A modern kori erkölcstelenség okainak feltárása állt a középpontjában Prohászka Ottokárnak a rendezvényt lezáró díszközgyűlésen elmondott beszédében is, amelyet a grazi Stephaniensaal-ban tartott 1924. szeptember 21-én, este fél 8-tól.18 Előtte került sor a kongresszus résztvevőinek ünnepélyes fogadására, amelyen Michael Hainisch (1858-1940), Ausztria köztársasági elnöke üdvözölte a küldötteket.19 Úgy ítélte meg, hogy országa jó úton jár a prostitúció visszaszorításában, amely azt is bizonyítja, hogy alapvetően a gazdasági talpraállás, az életszínvonal emelkedése segít leküzdeni ezt a súlyos társadalmi problémát. Szólt a résztvevőkhöz Anton Rintelen (1876-1946), Stájerország kormányzója, és Vinzenz Muchitsch (1873-1942), Graz polgármestere is. Prohászka nagy ívű beszédében (ld. Dokumentum) a tőle megszokott lendületes szónoklat keretében, élénk képekkel festette le a prostitúció káros társadalmi hatásait, beszédének középpontjában a kultúra, az európai civilizáció tragikus leromlása állt. Ennek egyik súlyos jelét mutatta ki a szexualitás elfajulásának jelenségében, megrázó szavakkal írta le a nemi betegségben sínylődök, különösen az ilyen családokban született gyermekek sorsát. Az egészségvédelemmel foglalkozó szervezetek munkáját nagyon jónak, de távolról sem elegendőnek tartotta, és semmilyen, a prostitúciót eltűrő, de azt állami szabályozás alatt tartó rendszert nem tudott elfogadni. Erkölcsi alapon tartotta elfogadhatatlannak, hogy az állam tudomásul vegye a bordélyházak létezését. Más beszé17 A grazi kongresszusról összefoglalóan (Prohászka beszédének említésével) pl.: MOKNE 1935: 74-75. 18 Congress 1924: 50. 19 A közjogi méltóságot pártonkívüli politikusként 1920-1928 között töltötte be. 148 Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022
