Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson (Graz, 1924)
Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson deihez hasonlóan a szexuális elfajulásért, az erkölcsök megromlásáért felelőssé tette a szépirodalomban, társasági lapokban, színházi darabokban, mozifilmekben ábrázolt tartalmakat, a divat és a szórakozás (például a modern táncok) erkölcstelenségét, kimondatlanul is utalva a nyilvánosságra kerülő tartalmak hatósági szabályozásának szükségességére. Bár elismerte, hogy a keresztény kultúrát hangoztató országokat is megfertőzte az erkölcstelenség, lendületes szónoklatának konklúziójaként mégis azt fogalmazta meg, hogy csak a keresztény erkölcsi alapok megerősítése jelenthet garanciát a nemkívánatos társadalmi folyamatok felszámolására. A magyar közéletben Prohászka grazi beszédének a visszhangja mérsékelt maradt. Volt olyan tudósítás, mely pár gondolatot közölt a szövegből,20 érdekes módon megemlítve azt, hogy a társadalom leromlásának ecsetelésekor Nietzschére is hivatkozott. (Mivel ez nem szerepelt a kongresszus összefoglaló kötetében, feltételezhetjük, hogy az alább közölt beszéd nem az általa elmondott teljes szöveget tartalmazza, bár terjedelmessége miatt nem is lehet túlzottan hiányos.) A sajtókommentárok közül volt, amely üdvözölte, hogy Prohászka bátran hozzá mert nyúlni a szexualitás kényes kérdéséhez,21 és a nemi betegségekkel kapcsolatos felvilágosító munka fokozását, például a kifejezetten ilyen profillal tevékenykedő Teleia Egyesület támogatását szorgalmazta. Mások a MELE tevékenységének ismertetését tartották fontosnak a grazi kongresszus kapcsán, például a Belügyminisztérium utasítására a rendőrhatóságok által támogatott, pályaudvarokon és határátkelőknél kialakított missziókat, különösen az elszakított területekre irányuló leánykereskedelem visszafogására.22 Azt inkább csak érdekességként említjük, hogy a Kecskeméten megjelenő egyházi hetilap, miközben Prohászka nagy tetszést kiváltó grazi beszédét méltatta, megjegyezte: „Talán mégis több becsületet szerez Magyarországnak az ilyen szereplés, mint az, amit a párisi olimpiászon magyarnak elnevezett és rengeteg pénzen kiküldött futballistáink betöltötték! ”23 Érdekes és egyben jellemző, hogy a grazi kongresszusról - Prohászka beszédét is beleértve - a leginkább terjedelmes formában nem valamely jobboldali, 20 Pl.: Budapesti Hírlap, XLIV. évf. 198. sz. (1924. szeptember 23.) 5.; Magyarság, V. évf. 198. (1097.) sz. (1924. szeptember 23.) 6.; Pester Lloyd, 71. Jg. 195. Nr. (1924. szeptember 19.) 6. E közlések alapja bizonyára: MTI. Napi hírek, 1924. szeptember 20. 27. (MNL OL - K 428. Online: library.hungaricana.hu - Letöltés: 2020. november). 21 A forró kása. In: Budapesti Hírlap, XLIV. évf. 200. sz. 1924. szeptember 25. 6. 22 Új Barázda, VI. évf. 215. sz. (1924. október 12.) 3. 23 Katholikusok Lapja, I. évf. (1924) 15. sz. 14. A megjegyzés arra vonatkozik, hogy az esélyesnek tartott magyar futballválogatott az 1924. évi párizsi olimpián megalázó, 3-0-s vereséget szenvedett Egyiptomtól, amit a korabeli közvélemény egyszerűen nem tudott feldolgozni, a felháborodás folyamatában még parlamenti vitára is sor került. Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022 149
