Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA tül szolgál a magán-jónak. Az állam által beszedett adónak ez tehát az értelme.144 D) A munkaeszközök és a tőke tekintetében azt kell mondanunk, hogy nekik is részük van a termelésben, tehát a haszonból részt kell kapniuk. A termelőeszközöket karban kell tartani, illetve korszerűsíteni. A tőkének pedig joga van a tisztes kamatra. Mindezek a tényezők tehát befolyásolják az igazságos munkabér alakulását.145 A munkaadó és a munkás kapcsolatát tekintve a munkaadónak őszintén el kell mondania, hogy a kínált munka milyen veszélyekkel jár, milyen képzettséget kíván, mekkora lesz a munkaidő. Tisztességes, vagyis erkölcsileg megengedhető munkát kínáljon.146 Nem szabad becsapnia a munkásokat. A munkaszerződés maga is megfeleljen a szerződések érvényességi és megengedettségi szabályainak. E tekintetben az államnak komoly felhatalmazása van arra nézve, hogy ellenőrizze, illetve a szerződés feltételeit, a munkabér minimumát és maximumát meghatározza, hiszen a közjót érintő dologról van szó.147 Ellenkező esetben a szerződések súlyosan igazságtalanokká lehetnek. Az igazságos munkabérnek továbbá oly mértékűnek kell lennie, hogy a munkás a maga és családja (akik még nem, vagy már nem 144 WERDENICH 1895: 705-708. 145 Az igazságos munkabér megállapításában az alábbi elvek érvényesítendők Evetovics Kunó szerint: 1. Az igazságos munkabért alapjában minden emberi akarat és szerződéskötés előtt a természet szabta igazságosság jelöli meg. 2. A munkabér nagysága fedezze a munkás és családja emberi méltóság követelte szükségleteit; olyan esetekben is, amikor még nem vagy már nem munkaképes valaki. Az igazságos munkabérnek megfelelnek a munkavállaló és a munkaadó részéről bizonyos kötelezettségek. A) Munkavállalói kötelezettségek: 1. a vállalt munka szorgalmas és hű elvégzése. A kikötött időn és munkán felüli munkateljesítményért külön díjazásra jogosult. 2. A munkavégzés során semmiféle kárt ne okozzon a munkaadónak (pl. munkaeszközök rongálása, anyagpazarlás, szabadalmak, titkok indokolatlan feltárása). 3. Jogainak védelméhez csak igazságos eszközöket vegyen igénybe. 4. Munkaadójával szemben legyen tisztelettudó és lojális. 5. Szükség esetén sztrájkba léphet. Ez a munkamegtagadás csak akkor jogos, ha a) jogos és emberileg elérhető cél szolgálatában áll, b) ha megfelelő arány van a remélt eredmény és a sztrájkkal járó kár között, c) ha nincs más mód az ügy elintézésére és d) ha nem élnek jogtalan eszközökkel. A munkaadót az alábbi kötelességek terhelik: 1. Köteles az igazságos munkabért a meghatározott időben kifizetni. 2. Nem élhet vissza a munkából való elbocsátás jogával. 3. Ne követeljen - megfelelő ellenszolgáltatás nélkül - többletmunkát a kikötött munkateljesítményen felül. 4. Nyújtson lehetőséget arra, hogy a munkás vallásos kötelmeinek eleget tehessen. 5. A munkást embernek tekintse, vagyis emberi méltóságát tartsa tiszteletben. Tisztelettel és megbecsüléssel bánjék vele. Vö.: Evetovics Kunó: Katolikus erkölcstan II. Budapest, 1941.192-195. 146 A tisztességtelen munkát nem szabad eltűrni a társadalomban. Nyilvánvalóan, ehhez listát kell készíteni azokról a tevékenységekről, melyek erkölcsileg megengedhetetlenek és ezért végzésük büntetést von maga után. 147 Sajnálattal látjuk, hogy ma az államoknak csekély beleszólásuk van a munkabérek alakításába, ami hallatlan igazságtalanságok forrása. Egyetértünk Werdenich Endrével, hogy az igazságos társadalmi rend csak akkor állhat helyre, ha az egész társadalomban ismét a régi, középkorban jól érvényesített keresztény elvek ismét éreztetik hatásukat. Vö.: Werdenich Endre: A társadalom és az igazságos munkabér [2. rész]. In: Bölcseleti Folyóirat, 11. évf. (1896). 4. f. 44. 98 Prohószka-tanulmányok, 2015-201 7
