Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
1 tudnak dolgozni) létét emberi módon fenn tudja tartani. Ugyancsak magába kell foglalnia az igazságos bérnek az emberi méltóságnak megfelelő életvitelt (pl. kulturálódás, üdülés), a vagyonbiztonságot (a valódi gyarapodást, hiszen kellő anyagi alapok nélkül nem ér sokat a polgári szabadság), a családalapítás és munkaképtelenség esetére az öngondoskodás lehetőségét (orvosi és kórházi ellátás, táppénz, nyugdíj, stb.). Rögtön megjegyezzük, hogy ehhez stabil, értékálló pénzre, egészséges és takarékos életvitelre van szükség.148 Ez lenne tehát a tisztes megélhetés, s az igazságos munkabérnek ezt mindenképp kéne fedeznie. Természetesen, ha a haszon ennél nagyobb bért is megenged, vagyis „a munka csereértéke nagyobb, mint amennyi a tisztességes megélhetéshez szükséges, akkor a munkás többet kapjon (a munka teljes értékét)"}49 Ha a munkabér mértéke nem éri el az igazságos szintet, akkor a munkás titokban kárpótolja magát, vagy a sztrájk fegyveréhez nyúl. Ezek az eszközök lehetnek jogosak, ám mégis a szükséges harmónia hiányát, a társadalmi igazságosság zavarát jelzik.150 2.3. A föld és a tulajdon, mint a gazdaság szervezői Amint a föld nem puszta árucikk, úgy a termőföld sem az. A pénz tehát „természetes helyét betölti, ha az ingóságokat képviseli és az ingatlant csak annyiban, amennyiben ezt az ingóknak szükséghez mért termelése megkívánja. Ha a pénz ezen szerepkörnek határait túllépi, már idegen területen jár, s amit szerez, az már jogtalan szerzemény, lopás. Ha nincsen különbség ingó és ingatlan között, mert pénz által minden mozgásba hozható, ez az állapot már természetellenes s így jogtalan, tehát a társadalomnak ellensége. Ha a földbirtok csak úgy képez árucikket, mint a termés vagy iparcikk, a kereskedelem túllépte határait és ott keres, ahova semmit sem tett le, uralmat akar olyan téren, melyet az emberi igények neki ki nem jelöltek. Ilyen körülmények között a pénz már jogokat bitorol, melyek egyeduralommal esnek öszsze. Már pedig a gazdaság terén egy tényező sem bírhat ilyen szereppel, mert eo ipso megölné a többieket. A korlátlanság ki van zárva a gazdaságból."151 A pénz uralma megbontja tehát a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem egészséges Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA 148 Ha a pénz értéke állandó és jelentős változásokat szenved, úgy nem tudja betölteni kincsképző funkcióját. Vö.: Bognár Cecil: Értékelmélet. Szent István Könyvek 14. Budapest, 1924. 114-115. Tehát a jogos megtakarítások egy-egy tőzsde-válság idején elvesznek, így tömegek válnak pillanatok alatt földönfutóvá. 149 WERDENICH1896: 67. 150 Ezekről részletesebben lásd: WERDENICH 1896: 69-80. és Krüger Aladár: A sztrájkról. In: Bölcseleti Folyóirat, 20. évf. (1905). 3. f. 453-482. 151 MIHÁLOVICS 1899: 739. Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7 99
