Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA joggal játszik bele az igazságos munkabér mértékébe.140 Amint az igazságos piaci ár is lehet legkisebb, közepes és legfelső, úgy a munkaerő díjazása is e keretek közt igazságosnak mondandó. A munkabérben a fentiek alapján lennie kell egy bizonyos egyenlőségnek (aequalitas). Ebből eredően a munkabér akkor igazságos, ha a munkás a saját személyes munkájának teljes értékét kapja vissza a munkabérben. Ez tehát minden munkásra igaz, fizikaira és szellemire, vállalkozóra és munkavállalóra egyaránt. A termelt haszon elosztásába a termelés összes tényezője joggal követeli a jussát. Ezek tehát mind befolyásolják azt, hogy mi lesz a munkásnak az igazságos bére.141 A munkabér nagysága tekintetében A) a munkavállalók szempontjából hat dolgot kell figyelemben részesítenünk: 1. mekkora erőkifejtéssel, fáradsággal jár a munka, 2. mennyibe kerül a munkásnak erői visszanyerése, 3. mekkora a munkaidő, 4. mekkora előképzettségre, felkészülésre volt szükség az adott munka végzéséhez, 5. a végzett munka mekkora felelősséggel jár és 6. a végzett munka milyen veszélynek kitett. E szempontok alapján arányosan több vagy kevesebb bér illeti meg a munka végzőjét. B) A munkaadók részéről a munkabér nagyságát az határozza meg, hogy mekkora hasznot hajt neki a munkás a munkájával. Ennek meghatározása a gyakorlatban nem egyszerű dolog.142 C) A munka nyereségébe belefolyik az állam és az egyház tevékenysége is, tehát a haszonból nekik is arányosan részesedniük kell. Mi lenne hát az ő bérük? Az egyház számára az a bér, ha szabadon tevékenykedhet, s e tevékenységében az állam nem akadályozza, illetve lehetőségeihez mérten támogatja.143 Az államnak az emberi munka hasznából annyi jár, ami működéséhez szükséges és elégséges. Az állam tartja fenn a jogrendet és a közerkölcsöket, mint a társadalmi igazságosság keretét, ugyancsak ő alakítja a közjót, mely kere140 WERDENICH 1895: 691-692. 141 A munkabér tulajdonképpen „a termék hozamából származik, vagyis a munka termelékenységének eredménye. A vállalkozó a munkabér összegét előlegezi a vállalat forgótőkéjéből. A munkabéreket tulajdonképpen a fogyasztók fizetik. Végeredményben nem a tőke nagysága, hanem a termék iránti kereslet alakulása határozza meg a bérfizetési lehetőségeket. Ha a vállalat forgótőkéje nem elégséges a munkabérek előlegezésére, hitelintézetek biztosítják a szükséges összeget.". (MUZSLAY1995: 86.) 142 Megjegyezzük, hogy a középkori kánonjog a munkabér igazságosságának megállapításához a communis utilitas elvét dolgozta ki, mely a munka által általánosságban hajtott hasznot, s nem a munkavállalónak az egyéni hasznát jelentette. Ebből adódóan a munkavállalónak nem csak egyéni körülményeit kellett figyelembe vennie a haszon megállapítása során, hanem azt is mérlegelnie kellett, hogy a munkásai által végzett munka általában milyen hasznot hajtott a közösségnek. Mivel akkoriban nem volt globális piac, ezért ez az általános haszon vidékenként különbözött, amit a helyi vallásos szokás határozott meg. Vö.: WERDENICH 1895: 698, 701. 143 WERDENICH 1895: 702-705. Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 97
