Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA ságot. Ugyanakkor az államnak nem szabad elfojtania az ésszerű termeléshez szükséges szabadságot sem. Az ember természeténél fogva társadalmi lény, vagyis célját csakis a társadalomban és a társadalommal és a társadalom által érheti el. A társadalom és benne az ember (egyén, család, minden szervezett társadalmi réteg, osztály) célja pedig a józan ész szerint „a természetes de a pozitív által meghatározott jogrend védelme alatt osztályrészül jutó, Istennek alárendelt, ideiglenes úgy anyagi mint szellemi jólétet követeli."137 Minden polgárt kötelez a társadalmi igazságosság (iustitia legalis seu socialis generalis) arra, hogy a közjó előmozdításán fáradozzék, s ezt tegye természetes hajlamai, felismert és vállalt hivatása szerint, vagyis a társadalom fenntartásához szükséges tevékenységet, munkát megosztva. Ennek a szolgálatnak fejében jogosult az emberi élet méltóságához szükséges és elégséges javakhoz, s ennek a lehetőségét mintegy biztosító igazságos munkabérhez. Mielőtt az igazságos munkabért elemeznénk, előbb magát a munkabér fogalmát kell helyesen megközelítenünk. A munkabér az emberi munka, szellemi és/vagy fizikai erőfeszítés által valakinek nyújtott haszon visszafizetése,138 vagyis az elvégzett munka értéke, amit nem szabad visszatartani, hanem épp az igazságosság követelése szerint meg kell adni a munka végzőjének. E tekintetben az igazságos munkabér éppúgy viselkedik, mint az igazságos vételár. Ámbár a munkás munkája nem pusztán áru, melynek megvan a maga ára, mégis van áru jellege, vagyis van egyfajta csereértéke. Az emberi munka által létrehozott haszon és bér között egyenlőség van, s ezt kell az igazságos bérnek tükröznie.139 Ne felejtsük el, hogy a termelésben minden résztvevőnek megvan a maga szerepe és részesedése, így a haszonban is arányosan osztozniuk kell. E tényezőknek csak egyike a munka által termelt értékrész. Mármost a kérdés az, hogy mitől lesz a munkabér nagyságát és mértékét tekintve igazságos. Előzetesen megjegyezzük, hogy a munkabér igazságossága nem függhet a volenti non fit iniuria elv korlátlan alkalmazásától. Ugyancsak nem határozható meg pusztán úgy, mint az árucikkek igazságos vételára. Éspedig azért, mert a munka nemcsak erőkifejtés, hanem erőfeláldozás is, amit figyelembe kell venni. Ugyanakkor a munkának is megvan a maga csereértéke, tehát a mérsékelt konkurencia 137 Werdenich Endre: A társadalom és az igazságos munkabér [1. rész]. In: Bölcseleti Folyóirat, 10. évf. (1895). 4. f. 685. 138 MUZSLAY 1995: 84. 139 WERDENICH 1895: 689-690. 96 Prohászka-tanulmányok, 2015-2017
