Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása

Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA

lyozása, hogy a kereskedők és pénzemberek áraik megállapításakor súlyosan eltérjenek a termék valós használati értékétől. Ez azt jelenti, hogy a csereérték igazságos módon jelenítse meg a használati értéket, s az ár, mint a csereérték pénzbeli kifejeződése, ezt a viszonyt tükrözze.134 Mindazonáltal egy állam uzsorára vonatkozó törvényei alapján egyértelműen következtetni lehet az ottani társadalmi és gazdasági állapotokra.135

2.2.2. Az igazságos munkabér

Az alapvető kérdés a munkabér elbírálásakor az, hogy mi a munka értéke, s hogy a munka mennyiben járul hozzá a termék előállításához. A termék előállításához szükség van nyersanyagra, termelő eszközökre és technológiákra, s ezek megszerzése és működtetése, újratermelése végett pénztőkére. Ehhez járul a munka (hozzáértés és erőkifejtés), melynek eredménye a piacra dobott termék, vagyis az áru. Megjegyezzük, hogy a termelési eszközök és technológiák kitalálása, alkotása is munkavégzéssel, minősített munkával járt, s ez a munka mintegy immár kumulálódik bennük. Ebből látjuk, hogy a haszonból, mely a termék hasznosításából, eladásából származik (cél-ok), mindegyik termelési tényezőnek arányosan részesednie kell. A nyersanyagot be kell szerezni (anyagi ok), a munkaeszközöket karban kell tartani és fejleszteni, a pénztőke is hozzájárul a termeléshez (eszköz-ok), s végül a munka a tényleges ható-oka, vagy végrehajtó oka a terméknek (formai ok), tehát annak is jár a haszonból, vagyis a munka gyümölcséből. A keresztény bölcselet nem érthet egyet sem a szabadelvű, sem a marxista felfogással, mivel az előbbi úgy látja, hogy a munka árucikk, tehát csak meg kell venni piaci viszonyok mellett, s a haszon a tőkésé, az utóbbi pedig mintegy antitéziseként az előbbi felfogásnak, teljesen az emberi munkának vindikálja a hasznot.136

A munka nem árucikk, hiszen nem választható el a személytől. A munka és a termelés az emberi személyért, a tisztes emberi életért folyik. Hogy ez társadalmilag megvalósulhasson, az államnak szabályoznia kell a termelést, vagyis nem engedheti meg a vagyonszerzés terén a föltétien szabad(1899). 2. f. 229-258.; Werdenich Endre: A scholasticus értékelmélet. In: Bölcseleti Folyóirat, 15. évf. (1900). 2. f. 190-216.

134 VÁRADY 1888-1889: 106-108.

135 BUJALÓ 1931:143.

136 WAHLNER 1910:157-161.

Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7

95