Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása

Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA mindaz, ami „igazságos cím nélkül (sine justo titulo) a tőkéhez járul, akár kölcsön, akár más szerződésnél".117 A kamat (kárpótlás) jogosságának egyéb magyarázatai: a kamat igazolá­sára olyan elv is született a történelem során, hogy a pénz produktív s e ter­mékenység a kamatvétel újabb alapja. Ezért is beszéltek a szerzők - pl. Kál­vin - fogyasztási és produktív kölcsönről. Az előbbi a megélhetést szolgálja, tehát karitatív jellegű, ezért kamatmentes, az utóbbinak célja ellenben a vállalkozás, tehát a termelés javítása. Ez esetben a pénz részt vesz a terme­lésben, s ezért produktív, ennek használatáért jogos a mérsékelt kamat.118 Ám ezt az elvet is többféleképp világították meg a szerzők. Ennek adjuk a továbbiakban - Ibrányi Ferenc nyomán - a summáját. Szerinte egyesek úgy modellezték a dolgot, hogy „a pénz közvetve termékeny, mert távolabbi mó­don szolgálja a termelést (lehetővé teszi a nyersanyagbeszerzést, munkaeszközök vá­sárlását, munkabérfizetést stb.). Továbbá a pénz virtuálisan, képességileg termékeny, vagy azért, mert elhatározhatja valaki, hogy egy pénzösszeget termelésre fog fordí­tani, vagy pedig azért, mert a gazdasági viszonyok könnyen lehetővé teszik, hogy a pénzt valaki termelésre fordítsa. Amennyiben a gazdasági viszonyok következté­ben képességileg termékeny a pénz, annyiban a pénz átvitt értelemben (per metap­horam) tőkének mondható, következőleg termékeny."119 Ehhez mindjárt a neves szerző hozzáteszi, hogy ez az átvitt értelemben vett tőke nem igazi tőke, s ezért nem is igazán termékeny, tehát a kamat jogosságát nem igazolja. Má­sok a kamat jogosságát úgy indokolták, hogy annak alapja a pénz bérbe­adása. Ám „a pénz azért és annyiban jelent minden gyümölcsöző dolgot, mert és amennyiben csereeszköz. A csereeszköz pedig, mint ilyen, elhasználásra való tárgy. A pénz csereeszköz jellegében gyökerezik a szükségképpeni ingyenesség, tehát a gyü­mölcsöző dolgot jelentő jelleget is átfogja mindenestül ugyanaz a szükségképpeni in­gyenesség."120 Csakis a munka termékeny tehát, s a munka nélküli jövede­lem erkölcstelen. Innen a kamattilalom alapja a pénz csereeszköz jellege, s ezért a pénz terméketlensége csak következmény.121 Ismét mások azt állí­tották, hogy a pénz a modern gazdasági életben tőkévé, vagyis gyümölcsö­ző dologgá, tehát nem elhasználásra való tárggyá vált. Ám a nagy és meg­117 BUJALÓ 1931:103. 118 BODAI 1998. Vö.: 88. - Kálvin szerint ez a kamat nem lehet több mint a munkás bére, amit úgy indokol, hogy a hitelező munkája önmagában nem jár erőfeszítéssel, szemben a munkás tevékenységével; sőt, a hitelezőnek is részt kell vállalnia a termelés kockázatában. (BODAI 1998: 94. 119 IBRÁNYI 1938: 53. 120 IBRÁNYI 1938: 53-54. 121 IBRÁNYI 1938: 55-56. Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom