Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA válaszolatlan kérdés itt az, hogy „a pénz hogyan lehetett tőkévé és mi lett a pénz csereeszköz jellegével".122 Végül olyan magyarázat is született a moralisták között, mely szerint „a modern hitelüzlet tárgya nem a pénz, hanem a gazdasági jó, a gazdasági szolgáltatás, amely a mérhetőség, könyvelés szempontjából pénzöszszegben van kifejezve. A hitelező nem is pénzt vár vissza, hanem hasonló gazdasági szolgáltatást, csak ha az adós a hitelezőt másképpen nem tudja kielégíteni, akkor áll fenn a pénzkövetelés. A kamat nem más, mint a gazdasági szolgálat ára. A pénzkölcsön hitellé vált, amelyben a pénz nem folyik egyik helyről a másikra. A hitel kifejeződik jogok, követelések, gazdasági hatalom, vállalkozási erő, ideális és materiális javak átengedésében, a pénz csak az üzleti könyvekben szerepel. A hitelszerződés nem kölcsönadás, nem is bérletszerződés, hanem sui generis szerződés: Kapitaldienstvertrag",123 124 vagyis tőkeszolgálati szerződés. Az idők változásával ezeket a címeket az egyház törvényhozása is törvényeseknek ismerte el. Ezzel egyrészt hű marad a pénz terméketlen természetjogi elvéhez, másrészt pedig a pénznek közvetett termékennyé válásának lehetőségét is elismerte, vagyis azt, ha a tőkéhez munka járul, és a tőke osztozik a haszonnal járó kockázatban. Az egyház uzsorára vonatkozó régi törvényei tehát nem vesztették hatályukat ott, ahol azok az okok fennállnak, melyek miatt egykor azokat hozták. Ez érthető az uzsora tilalmának természet jogi elve miatt. Az uzsoratörvényeket az egyház egykor azért hozta, mert „az emberek egymástól consumptibilis dolgokat szoktak kölcsönözni és mert ennél a szerződésnél alkalma nyílik az emberi kapzsiságnak visszaélésekre"}21 Ha tehát a hitel után kívánt kamat nagysága ésszerű keretek között mozog, aminek szintén van természetjogi elve, akkor az így megkövetelt kamat jogos, tehát nem uzsora, viszont a nagyobb kamat követelése uzsora, akár abban az esetben is, amikor ezt az adott állam tételes törvénye megengedi. Tehát uzsorának minősül, ha az igazságos kamatnál többet kíván a hitelező, amikor kihasználja másnak szorult helyzetét, vagy ha valaki titokban akar kölcsönt felvenni. Ugyancsak uzsora, ha valaki arra törekszik, hogy „minél nagyobb legyen a kamatláb, mert ez már nem a viszonyok által indíttatik, hanem maga akarja a viszonyokat úgy átalakítani, hogy a pénz igazságtalan módon érvényesüljön. Ilyen eljárással még az a kevés előny is, mely a pénznek kamatozó képességére vihető vissza, elenyészik. A kamatozás mellett a vagyontalan is foghat valami üzlethez, de csak addig, amíg a pénz kamatja nem oly nagy, hogy a munkának gyümölcsét is elnyeli. Már pedig az említett törekvésnek ez az eredménye. Amint 122 IBRÁNYI1938: 58. 123 IBRÁNYI 1938: 58. 124 MIHÁLOVICS 1899: 717. 92 Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7
