Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása

Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA ját. A pénz is lehet tőke, de akkor már anyagi értékét tekintjük, nem pedig pénzérté­két."91 A csere nemcsak adás-vételt jelent, hanem mindenféle vagyonjogi termé­szetű szerződést, s a szerződések mind bizonyos értelemben visszavezethe­tők a kölcsönre, ami az uzsora lehetőségének is a princeps analogatum-a. A kölcsönszerződés olyan szerződés tehát, amelynek során „egyszeri hasz­nálat által elfogyasztható dolgot adunk át másnak oly kikötéssel, hogy egyneműt ugyanazon mennyiségben visszakapjunk. Azt is láttuk, hogy a vagyonátruházás a dolog használatának egyik neme. [...] A kölcsönnél elveszett érték abban áll, hogy én ezt a pénzt jelenleg be nem cserélhetem, hanem csak a kölcsön lejártával, az eladás­nál, hogy az eladottat többé el nem adhatom, a bérletszerződésnél, hogy többé bérbe nem adhatom a birtokomat s közvetlenül nem használhatom, stb. Innen van, hogy a viszontszolgálat sohasem lehet nagyobb, mint amennyi értéket pénzbeli mérték sze­rint átengedünk, akárcsak a kölcsönnél. A bérszerződésnél csak látszólag fizet a bér­lő többet, mint amennyit kapott, mert a használati jogban benne foglaltatik az az ösz­­szeg, melyet ő bér fejében fizet."92 Mindezek után már meghatározhatjuk az uzsora fogalmát. Először is azt kell látnunk, hogy „tévedés volna az uzsorát pusztán a kölcsönszerződésnél keres­ni, mert minden szerződésnél előfordulhat, amint láttuk, habár a kölcsönnél a legki­rívóbban. De ismét a kölcsönnél sem minden többlet követelése uzsora 93 [...] Még­­kevésbé felel meg az igazságnak az a meghatározás, mely az uzsorát pénzből húzott haszonnak nevezi, mert először is, nemcsak a pénz körül fordulhat elő uzsora, és má­sodszor, a pénznek is van haszna, mint minden más eszköznek. A mondottak után az uzsora akkor jön létre, ha valaki a szerződés tényéből húz hasznot és nem a dologból, mely annak tárgyát képezi."94 Az uzsora igazságtalan értékgyarapodás, más javának eltulajdonítása, sőt, úgy is mondhatjuk, hogy „a lopást és rablást jogi formákon kívül, a csalást és uzsorát pedig jogi formák között gyakorolják. A lopás in­kább egyezik a csalással. Mindkettő a másik tudatlanságára számít és épít. A rablás pedig az uzsorával egyezik, csak az uzsoránál a fizikai erő helyébe a szellemi lép. Csa­lás és uzsora civilizált lopás és rablás, de annál veszedelmesebb."95 Ezek után lássuk az uzsora nemeit. Azt már tudjuk, hogy ahányfé­­le contractus onerosus csak van, annyiféle lehet maga az uzsora is, hiszen 91 MIHÁLOVICS 1899: 222-224. 92 MIHÁLOVICS 1899: 226. 93 Nevezzük e jogos többletet kamatnak, s a jogtalan többlet lenne az uzsorakamat. 94 MIHÁLOVICS 1899: 227. 95 Bujaló Bernát: Az uzsora. Törvények és törekvések az uzsora ellen. In: A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara Erkölcstudományi (Missziológiai) Szemináriumának dolgozatai. Szerk. Wolkenberg Alajos. Budapest, 1931. 92-93. 82 Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017

Next

/
Oldalképek
Tartalom