Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA annyiféleképp lehet munka nélkül hasznot húzni a szerződés tényéből. A római jog a kamatnak, tehát a jogos követelésbeli többletnek az alábbi fajait különböztette meg: usurae conventionales, testamentariae, punitoriae, legales. A conventionalis kamat „a kölcsön után járt, ha így szerződtek. [...] A testamentariae végrendelet útján megjelölt tőke után járt annak, akinek nem maga a tőke, hanem csak haszna biztosíttatott. [...] Usurae punitoriae vétségen alapidtak. Például a tolvajtól lehetett az ellopott pénzösszegen kívül megfelelő kamatot is követelni. Usurae legales a törvény által állapíttattak meg, azaz a törvény előírta, hogy bizonyos esetekben minden körülmények között kell kamatot fizetni, mert az érdekeltek jogát másképpen védeni nem lehetett."96 Ezek jogos kamatok voltak a római jog előírásai szerint. A római jog tehát ismerte az üzletszerű pénzkölcsönzés intézményét.97 Mármost az egyes szerződéseknél miképp állhat elő a jogtalan kamat (vagy jogtalan kiegyenlítési mód), vagyis az uzsora: 1) A zálogszerződés esetében a zálogtárgy csak arra szolgál, hogy a hitelezőnek biztosítékul szolgál arra nézve, hogy követelését behajthassa. Ám a zálogtárgyat nem használhatja, a zálog maga nem lehet semmiféle ügyletnek tárgya. Az ilyen haszon uzsora. 2) A letét (depositum) esetében a) a depositarius (akire őrzés végett bízták a tárgyat) akkor követ el uzsora vétséget, ha a letétbe helyezett dolgot használja; b) a letevő pedig akkor uzsorázik, ha a letétért kamatot kér. 3) Adás-vételnél is van lehetőség az uzsorára. Például akkor, ha a vevő átveszi a megvett árut, de nem fizeti ki rögtön, s így nemcsak az árut, hanem azt a pénzt is használja, ami már nem az övé. Másik mód az ún. eladási megbízás: a megbízó a felbecsült árut átadta a megbízottnak azzal a föltétellel, hogy az áru kiszabott árát, vagy az árut magát adja vissza bizonyos idő múlva. Ekkor a megbízott egyszerre lehetett birtokában az árnak és az árunak, így kettős hasznot is húzhatott belőlük. Természetesen kára is lehetett, ha az áru megromlott, vagy elemi kár érte, vagy meglopták. A tisztességtelen haszon itt úgy jelentkezhet, hogy a megbízott a kárt a megbízóra hárítja, míg az előnyöket magának megtartja. A megbízó részéről pedig úgy, ha olyan áron adja el az áruját, mely azzal a haszonnal, melyet a megbízott jogosan élvez, nem arányos, vagy ha az áruért visszavételezéskor annak időközben megnövekedett piaci árát kéri vissza, tehát többet a korábban kialkudottnál. 4) A kölcsön esetében az elhasználható dolgot általában azért kérik, mert a kölcsönt kérőnek valóban szüksége van rá, de 96 MIHÁLOVICS 1899: 373. 97 Benedek Ferenc: Római magánjog. Dologi és kötelmi jog. Pécs, 1995.166. Prohószka-tanulmányok, 2015-2017 83
