Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása

Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA

leg megvalósult tőkés termelési mód tőkéje főleg magántőke, ami a magántulajdonnal (föld- és tőketulajdonnal) született, s immár növekszik - munka nélkül is - a tulajdonra épített járadékelv révén. Akinek nagy tőkéje van, eladja a pénzét és a pénze használatáért kamatot vesz, mint a tőke átengedéséért fizetett használati- és kockázati díjat.77 Ez a lehetőség és kíméletlen érvényesítése a pénzvilág kezében óriási pusztítást okoztak és okoznak az emberi társadalmaknak, hiszen egyrészt eladósítják ügyfeleiket, nemcsak természetes személyeket, hanem jogi személyeket és magukat az államokat is.78 Másrészt pedig a tőke birtokosa más munkáján élősködik, s létrejön a plutokrácia.79 80 S ez a plutokrácia, mint új arisztokrácia az uzsora révén „uralkodik ma és igája alatt tartja az összes ipart, kereskedelmet és művészeteket és a földbirtokot adófizetőjévé tette. Az államok el vannak adósodva.'®0 Sőt, a lakosság is egyre jobban eladósodik, aminek oka a szegénységen túl a könnyelmű kölcsönfelvétel és az ilyen uzsora (mert ez uzsora!), állami megtörése.

Nem önmagában a kamat szedésében van tehát a probléma, hiszen az is részt vesz a termelésben, hanem a magas kamatban és a termelési kockázat nem vállalásában.

2.2.1. Az uzsora, a kamat, az ár és a pénztőke

Alig tért át az ember a pénzgazdálkodásra, az uzsora, mint a kapzsiság és önzés tünete, máris megjelent. Sőt, épp az uzsorára vonatkozó törvényekben nyilatkozik meg a társadalom szelleme. Ugyanis „az uzsoránál tapasztalható, hogyan tekinti egyik ember a másiknak szorult helyzetét, vajon kötelességének tartja-e rajta segíteni a társadalmi viszonynál fogva. Az uzsoráról szóló törvények fejezik ki, vajon a társadalom célja másnak szorultságából hasznot hajtani, vagy pedig éppen a szükséget, és nyomort eltávolítani. Az uzsoráról szóló törvényekből lehet az egész szociális állapotra következtetni; mert ha ezen a téren tapasztalható, hogy a

77 Csippék Ferenc: A tőkekamat és uzsora. In: Magyar Sión, 35. [Új Sorozatban XI.] évf. (1897) 5. f. 340.

78 Maguk a kölcsönzők miért látják ezt az ügyletet humánusnak? Egyrészt arra hivatkoznak, hogy a kölcsönnel szolgálatot tesznek, amiért joggal kérnek ellenszolgáltatást. Másrészt azt állítják, hogy a kölcsön révén megfosztják magukat annak használatától, s ezért kárpótlás jár. Ám ne felejtsük el, hogy amíg a pénzüket kölcsönzik, addig „föl vannak mentve őrzésének gondjától, elvesztésének kockázatától. [...] igen sok esetben sokkal több biztosságot nyújt, ha a pénz oly adósnál van, kinek fizetőképessége nem lehet kétség tárgya". (Csippék Ferenc: A tőkekamat és uzsora. In: Magyar Sión, 35. [Új Sorozatban XI.] évf. (1897) 6. f. 417-418.)

79 CSIPPÉK 1897: 340-341.

80 CSIPPÉK 1897: 421.

Prohószka-tanulmanyok, 2015-201 7

77