Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA méltányosság kevés figyelemben részesül, akkor tudhatjuk, azt is, hogy minden téren a kizsákmányolás elve érvényesül,"81 A római jog bár a jogászi gondolkodás megteremtője volt, mégis alapvetően kiszolgálta a hatalmasok érdekeit, vagyis nem engedte, hogy a nép annyit szerezhessen, ami a politikai befolyás érvényesítéséhez, a valódi szabadsághoz szükséges, hiszen ez a hatalom megtartásának egyik technikája, s amint láttuk, a kapitalizmus egyik fő ismérve a hatalom mindenáron való akarása. Ez azt jelenti, hogy a jus fortioris következetesen az aequum ellen foglal állást. Ilyen körülmények között érthető, ha a nép, a plebs küzd „a méltányosságért, a természetes jogért, mert sokkal fogékonyabb az igazságtalanságnak fölismerése iránt az, aki azt szenvedni kénytelen, mint az, ki belőle előnyt húz, s így az igazsághoz közelebb áll az, aki az ellenkezőnek hátrányait közvetlenül érzi".82 Ezért „hiába keressük a méltányosságot úgy a patríciusoknál, mint azoknál, kik az uzsora ellen a nép érdekében síkra szállottak. Vajon állami szempontok vezették-e a patríciusokat a plebejusok elnyomásánál? Nem, mert egész eljárásukban az az elv nyilvánul, hogy a nép arra van rendelve, hogy az ő javukat előmozdítsa, a ius fortioris és melior est conditio possidentis elve vezette a jogi szokások megállapításában. Az állam, a társadalom úgy tűnt föl nekik, mint az ő érdekeiknek szolgáló szövetkezet. [...] Az önérdek vezette őket. [...] Az önzés az irigységgel párosult. [...] Törekvéseiknek rugója nem a méltányosság, nem a jogérzet, hanem a hódítási vágy, a római névnek és hatalomnak kiterjesztése. [...] Az uzsorát eltiltják ugyan, de mit értenek uzsora alatt? Bizonyos mennyiségen felüli kamatot, foenus unciarium meg van engedve. Abban a korban [...] csak az vett kölcsön, aki reá szorult, a méltányosság semmiféle kamatot sem engedett meg. A pauperizmus nem lehet a gazdagoknak kincsesbányája. A természetes jog azt kívánja, hogy az támogassa a másikat, aki az eszközök birtokában van, nem pedig a szorultságban levő az erőset. Ez a társadalom alapja."83 Az uzsora fogalmának megközelítéséhez néhány szerződésfajtát kell most szemügyre vennünk: 1. A kölcsön (mutuum) olyan szerződés, melynek során „az egyik fél - creditor - egyszeri használat által elfogyasztható tárgyat ad a másik félnek - debitor - olyan kikötéssel, hogy az utóbbi bizonyos idő múlva hasonnemű tárgyat megfelelő mennyiségben és minőségben visszaszolgáltasson. [...] A creditor nem azért ad, mert a debitornak erre joga van, míg a debitor azért ad, mert a creditornak erre joga van. [...] A kölcsönszerződés tárgyát tehát olyan dolgok képezik, melyeknek használata összeesik a fölemésztéssel, - rés primo usu con-81 Mihálovics Ede: A római- és a kánon-jog intézkedései az uzsoráról. In: Bölcseleti Folyóirat, 14 évf. (1899) 146. 82 MIHÁLOVICS 1899:149. 83 MIHÁLOVICS 1899: 156-157. 78 Prohószka-tanulmányok, 2015-2017
