Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OnOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA jón."43 Ez közelebbről azt jelenti, hogy minden munkás embernek legyen „háza, kertje, esetleg földje vagy más vagyona és kielégítő jövedelme''.44 Mindazonáltal „a termelés legnagyobb része magántőkével és magánmunkával folytatható legcélszerűbben. A hatalmas, modern technikai berendezéseket, óriási tőkét igénylő gazdasági vállalkozások többé-kevésbé társasági alapra helyezhetők, úgy, hogy az értékes munkás a vállalkozás egységes vezetésének kára nélkül bizonyos mértékig a vállalkozás társtulajdonosa és jövedelmének is részesedője legyen. [...] A termelés irányításának azonban már a társadalmi közösség és közhatalmi szerveinek a kezében kell lennie. A kapitalista gazdálkodás lehetetlenné tétele és az arányos jövedelemelosztás szempontjából legfontosabb a szabad kereskedelem megszüntetése és a hivatásos kereskedelemnek megbízott társadalmi, hivatásrendi szervek útján való lebonyolítása. [...] Állami, illetőleg hivatásrendi kezelésbe vagy legalább is szigorú ellenőrzés alá veendők a pénz- és hitelintézetek."45 Mindezeknek a folyamatoknak nemzetközi, mai szóval globális szinten kell lezajlaniuk, amit egységes nemzetközi irányításnak kell koordinálnia. A gazdasági élet csak ilyen keretek között racionalizálható. Ehhez vagy egységes világállam, vagy sok államot tömörítő államszövetség(ek)re lenne szükség. Csak ennek irányításával érhető el az, hogy „a világgazdasági termelés a Föld kincseinek lehetőleg pazarlástól mentes igénybevétele mellett az emberiség életszükségleteinek teljes kielégítését eredményezze. Csak így lehet a termelést racionálisan beosztani és eredményét célszerűen és - társadalometíkailag - igazságosan szétosztani. így lehet egyúttal eredményesen ügyelni arra, hogy a megmaradó, sőt kifejlődő vagyonok kapitalista célokra ne használtassanak, hanem csak a termelés általános társadalomgazdasági céljainak és érdekeinek megfelelően hozhassanak gazdasági hasznot. Általános gazdasági felügyelet és részletes irányítás nélkül racionális társadalomgazdaság lehetetlen, amint a társadalmi közigazgatás is lehetetlen az állam irányító és felügyelő tevékenysége nélkül."46 Mindennek megvalósulása utópiának tűnhet, ám ez egy reális utópia, mivel e törekvéseknek épp „a gazdasági szükség vasökle fog segítségére jönni: az emberiség gazdasági élete a gazdasági rendnek nemzetközileg való teljes átalakítása és egységes vezetése nélkül menthetetlenül elpusztul."47 Összességében azt kell tehát mondanunk, hogy a tőkés termelési módot meg kell szabadítani a kapitalista szellemtől, vagyis a tőke mohó érde43 BRANDSTEIN 1936: 381-382. 44 BRANDSTEIN 1936: 384. 45 BRANDSTEIN 1936: 382-383. 46 BRANDSTEIN 1936: 383-384. 47 BRANDSTEIN 1936: 386. 70 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7