Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA keitől,48 s akkor, hacsak a Föld termőképessége el nem apad, vagy forrásait tartós geológiai-meteorológiai okok miatt nem tudjuk hasznosítani, ez a keresztény etika szellemétől átitatott tőkés termelési rendszer biztosítani tudja az emberiség számára a megélhetést, a kultúra áldásait, a népek közti békét. 2.2. A pénz és funkciói, különös tekintettel az igazságos bérre és az uzsorára A keresztény gazdaságbölcselet és etika már kezdettől főleg a pénz és ezáltal közvetve a tulajdon problémájára összpontosította figyelmét, mivel helyesen látta, hogy egyrészt a pénzzel történnek komoly visszaélések, melyre a csere ad alkalmat, másrészt ennek alapján a pénz mivoltának és rendeltetésének helyes értelmezésben és érvényesítésében látta a gazdasági élet problémáját és megoldását. Ezért elemezzük mi is ezt a kérdést részletesebben, s érthetővé válik az is, hogy Prohászka püspök miért is szállt szembe oly erőteljesen elméletileg és gyakorlatilag is a pénzvilág kegyetlenkedéseivel. Előzetes megjegyzésként pénzen, természetesen, több dolgot is értünk, melyek jelzik adott funkcióját is. Jelenthet fizetőeszközt (amit adott területen (esetleg az egész Földön) általánosan elfogadnak),49 vagyont (kincsképzés), tőkét, kölcsönt és kamatot (a pénzpiacon a pénz használatának az ára), pénztelenséget (fizetőeszközök vagy a vásárlóerő hiánya).50 A pénz funkciónak rövid szemléjéből is kiderül, hogy a pénz akkor tölti be jól társadalmi funkcióit, ha értékálló.51 Ez az értékállóság ugyanis „előfeltétele a gazdasági élet virágzásának. A pénz értékének ingadozása amellett, hogy a legnagyobb szociális igazságtalanságoknak válik forrásává, lehetetlenné tesz minden kalkulációt, lehetetlenné teszi a termelő eszközök racionális kihasználását, megszünteti a munka eredményessége és a jövedelem közötti kapcsolatokat és ennek következtében a gazdasági élet teljes felzavarására, a termelés hanyatlására, a tőkeképződés megszűnésére vezet."52 48 Kecskés Pál épp a tőke önző érdekeire épülő gazdasági rendszerként határozza meg a kapitalizmust. Vő.: Kecskés Pál: A keresztény társadalomelmélet alapelvei. Budapest, 1938. 253. 49 A fizetőeszközök típusai az alábbiak: 1. az értékes anyagból készült pénz, melynek kiemelkedő formája a fémpénz (érme). 2. a bankjegy. 3. A papírpénz és 4. A fizetőeszközként használt bankbetétek. Vö.: Judik József: A pénz. Kincsestár 60. Budapest, 1932. 9-29. 50 JUDIK 1932: 3-5. 51 A legtágabban értett uzsora épp ezt az állandóságot kezdi ki. 52 JUDIK 1932: 57. Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7 71
