Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA re és azok közti összefüggésekre fogunk összpontosítani, s nem vizsgáljuk azokat a körülményeket, melyek okot adtak az írásra, a megszólalásra. Vagyis arra figyelünk, hogy mi tulajdonképpen Prohászka gazdaságbölcseleti tanítása, mi volt az akkori jelen és a mindenkori jövő - a mai jelen - számára megértendő és tettekre váltandó üzenete. Ennek felvillantása azért is fontos, mivel az Egyház társadalmi tanítása és annak mintegy a veleje a gazdaság - munka, termelés (tőke és eszközök), tulajdon - mibenlétének és rendeltetésének helyes meghatározása, illetve ezeknek az ismereteknek a társadalom tagjaival való megismertetése, érvényesítése lényeges lelkipásztori feladat.6 Maga Prohászka is írt külön tanulmányt a vonatkozó papi feladatokról,7 illetve többször is emlékeztette a klérust ilyetén kötelezettségeire. 1.2. Prohászka személyiségéről röviden Prohászka Ottokár géniusz, nem csak talentum volt, aki az egész életet látta és átélte. Ám Krisztus géniuszát érezte, értette és alkalmazta, vagyis szolgálta alázatosan, hiszen Tőle kérte és kapta a termékeny és termékenyítő eszméket, az ihletet, az erőt. Ezért, mint vérbeli tudós elme egyesítette magában a szemléletes gondolkodásnak és fantáziának mélységekbe behatoló intuitív erejét, az elvont gondolkodásnak az absztrakció szárnyán magasba törő lendületét, s a nagy, átfogó egészekben való gondolkodni tudás képességét. Elméje éles volt: gyorsan megpillantotta a különbségeket és mély is, mert rögtön meglátta az egymástól elütő dolgok közt is a hasonlóságot. Mindent elemeire bontott és mégis egészben látott. Bár gyorsan és biztosan idézte fel tapasztalatait, nem bénította önállóságát az emlékezet öröksége, mivel a meglevővel szemben teremtő szelleme addig ismeretlen viszonyokat pillantott meg, újat alkotott. Elméjének értelmi ingerelhetőségi küszöbe alacsony volt, önként és gyorsan gondolkodott tovább, de emellett a tárgyat sok oldalról meg is forgatta, vagyis alapos és kitartó gondolszociális enciklikák. In: Prohászka ébresztése. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1996. 205-234.; [S.] Szabó Péter: Prohászka Ottokár és a korabeli erkölcsfilozófiái irányzatok. In: Prohászka ébresztése II. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1998. 232-257.; S. Szabó Péter: Prohászka Ottokár szociális tanítása. In: Prohászka Ottokár - püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár- Budapest, 2006. 49-57.; Sarnyai Csaba Máté: A szociális kérdés és a világi hívek szerepe az Egyházban Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor értelmezésében. In: Szociális kérdések és mozgalmak Magyarországon (1919-1945). Szerk. Szilágyi Csaba. Agóra VI. Budapest, 2008.163-178. 6 Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa: Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma. Budapest, 2007. 27. 7 Vö.: ÖM 11,40-51. - A papság föladata a szociális kérdések körül. Prohószka-tanulmányok, 2015-201 7 55
