Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA tatóknak (és persze minden kutatónak) alapvető célja, hogy kiderüljön az igazság, azaz miben áll szellemi örökségének időtállósága, vagyis mindenkori aktualitása. Ez az igazság, bár ugyanaz, mégis korfordulónként új értékelést, hangsúlyt kaphat. Munkamódszerünk, miközben főleg majd beszéltetjük szerzőnket, egyrészt bölcseleti,* 1 * 3 másrészt közelebbről az újskolasztika vezérgondolata: „vetera novis augere et perficere", illetve megfordítása: „nova veteribus confrontare, verificare, falsificare". Ma már tudjuk, hogy nemcsak a régieket kell az újjal gazdagítani és tökéletesíteni, hanem az újakat is szükséges a régiekkel összevetni és korrigálni. így maradunk tárgyilagosak és kiegyensúlyozottak tárgyunk feltárásában és megítélésében. Prohászkánál a régi is új fényben tündöklik, s az új is mintegy egyezik az időtállóval. Mi tehát nem újdonságokat keresünk, nem feltűnni és érvényesülni akarunk, hanem az igazságot kutatjuk, és azt szándékozunk érvényesíteni. Jól tudjuk, hogy ehhez az igazság szeretete, jó valóságérzet, alázat és alapvetően ép világnézeti háttér szükséges. A mai Prohászka-kutatások sokat és sokféleképp foglalkoznak a társadalmi kérdésre vonatkozó reflexióival és intézkedéseivel, közéleti szereplésével, ám épp gazdaságbölcseleti nézeteinek tanulmányozása maradt kissé parlagon.4 E tanulmánnyal ezt a hiányt próbáljuk tudatosítani és ahogy képességeink engedik, pótolni.5 Fejtegetéseinkben főleg szerzőnk eszméiBölcseletinek tekintünk minden olyan felelősségteljes, vagyis az igazság feltétlen tiszteletén alapuló vizsgálódást, ami valóban csakis az igazságot keresi, s ha erkölcsi bizonyossággal felismeri, azt mindenek felett tiszteli és emberi módon érvényesíti, illetve a már megismert és érvényesített igazságok univerzumába beiktatja. Ez lenne a tudományos módszer, mely az igazság keresésében, deklarálásában és rendszerezésében áll. Az elmélet révén tágasabb értelmezési horizont áll rendelkezésre, amivel új jelenségeket pontosabban megjósolhatunk, illetve a jövőre vonatkozóan megalapozottabbak lesznek a prognózisaink. A rendszerezésnek ugyanakkor oktatási és nevelési célja is van, éspedig az, hogy a rendszerezett ismeretek könnyebben megtanulhatók, személyiségünkbe építhetők. Ezeket az elméleti munkákat időtálló megállapításaik miatt tanulmányozásra ajánlja Frenyó Zoltán. Vő.: Frenyó Zoltán: Prohászka Ottokár és a nemzeti újjászületés. In: Prohászka-tanulmányok 2007-2009. Szerk. Mózessy Gergely, Székesfehérvár, 2009. 23. Prohászka gazdaságbölcseleti gondolatait régen főleg az alábbi munkák boncolgatták: Belon Gellért: Prohászka Ottokár szociális eszméi. In: Budapesti Növendékpapság Egyházirodalmi iskolája 1831-1931. Jubileumi Emlékkönyv. Budapest, 1931. 186-227.; Nagy József: Prohászka szocializmusa. Budapest, 1940.; Naszályi Emil: A munka Prohászka gondolatvilágában. Prohászka Füzetek 4. Rozsnyó, 1940.; Tamás József: Prohászka Ottokár társadalomszemlélete. A Magyar Fiatalság Könyvei 1. Budapest, 1934.; Túri Béla: Prohászka Ottokár politikája. Budapest, 1927.; Vass Péter: Prohászka Ottokár szociális tanítása. In: Vigilia, 13. évf. (1948) 5. sz. 257-277. Újabban: Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon 1903-1923. Budapest, 1977.; [S.] Szabó Péter: Az evangélium és a munka. Prohászka társadalomfilozófiai munkássága. Székesfehérvár, 1998.; [S.J Szabó Péter: Jöjjön el a Te országod! Prohászka Ottokár társadalomfilozófiai szintézise. In: Magyar Filozófiai Szemle, 57. évf. (1995). 1-2. sz. 63-85.; [S.j Szabó Péter: Prohászka Ottokár társadalmi tanítása és a modern 54 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7
