Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZOASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA Mivel papi sorsom úgy alakult, hogy hivatásszerűen kell foglalkoznom jogi és társadalombölcseleti problémákkal is, hát néhány éve leemeltem a polcról e kötetek egyikét-másikát, és meglepetve vettem észre, hogy nem tudom letenni, annyira aktuálisnak éreztem elemzéseit és útmutatásait. így jutottam el gazdaságbölcseleti örökségéhez. Úgy érzékelem, hogy a mai Prohászka-kutatás egyik nagy feladata felmutatni szentünk vonatkozó nézeteit, és ráébreszteni kortársainkat e tézisek hallatlan aktualitására. Lehetséges, hogy ez a feltáró és informáló munka egyfajta darázsfészekbe nyúlás, hiszen épp gazdaságbölcseleti tézisei alkotják legélesebb társadalomkritikáját és mélyreható reformterveit, de a tudóst és minden igaz embert leginkább az igazság szeretete kell, hogy jellemezze (ehhez pedig fel kell ismernünk és le kell küzdenünk előítéleteinket, főleg a gyűlölettől kell megszabadulnunk).1 Ha megküzdőnk előítéleteinkkel, akkor elérkezünk annak felismeréséhez, hogy a meghamisított szellem, vagyis a manipulált mérték civilizációjában élünk, melyben az ember embernek farkasává válik, lehetetlenné téve a valódi kulturális evolúciót. Prohászka - Krisztus segítségével - leküzdötte előítéleteit, és az Igazság szolgálatába állt éles problémalátásával és megoldási képességével. Környezete nem értette, félreértette, sőt félre is akarta érteni, ezért hát ő maga is problémává vált, isteni Mesteréhez hasonlóan az ellentmondás jelévé lett. Szavai, írásai és tettei ma is ütnek, még találóbbak, fájóbbak és ténylegesen talán még elutasítottabbak, mint voltak életében.2 1.1. Bevezetés Magyaroknak magyarul ember így még nem beszélt, ahogy szólott Prohászka Ottokár püspök. Egyéni és mégis krisztusi a hang, egyéni és mégis minden magyar nemzedékhez szóló az üzenete és az üzenethez jutó és azt kifejező módszere. Ezért egyrészt nagy hozzáértéssel, vagyis tárgyilagosan és nagy bevérzéssel kell örökségéhez nyúlni, másrészt pedig a Prohászka örökségét ku1 Nagyon alaposak e tekintetben Mózessy Gergely cenzúrára vonatkozó elemzései. Ne felejtsük, az immár sokágú cenzúra tudatos alkalmazásának hatékony eszközei a pénzvilág kezében annak, hogy az előítéleteit elrejtse, felerősítse és az elmarasztalt, bűnbakká tett, „stigmatizált" személyt a tömegek előtt gyűlöletessé tegye, illetve nézeteit igaztalanul meghamisítsa. Vö.: Mózessy Gergely: Főpapi életmű a cenzúra szorításában. In: Prohúszka-tanulmányok 2012-2015. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár 2015,12-46. 2 A közöny és a megvetés az előítélet minősített jele. A fogyasztásra kondicionált tömegek egyik alapvető személyiség-vonása (jellemről itt már bizonyos értelemben nem beszélhetünk!) épp a közöny, a megvetés, vagyis semmi felette álló és ezért őt kötelező érték el nem ismerése. Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7 53
