Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - S. Szabó Péter A keresztény emberértelmezés elemei Prohászka Ottokár antropológiai mozaikjában
S. Szabó Péter: A KERESZTÉNY EMBERÉRTELMEZÉS ELEMET.. kérdésben való tisztán látás és mások orientálása: „A darwinistákkal szemben az igazi álláspont az, hogy hangoztassuk, hogy az ember nem állat, hogy van az ember és az állat között lényeges lénytani különbség, mely az emberben az értelem, az erkölcs s a vallás világát teremti meg. Ezenkívül ne állítsunk semmit. Ne mondjuk, hogy az anatómiai különbségek olyan nagyok, hogy az evolúció elő nem teremthette az embernek testét. Hátha előteremtette? Hátha az emberi szervezet tényleg nem közvetlenül teremtetett az Istentől, hanem kifejlett az evolúció skáláján?! A mi thézisünk nem az, hogy az embernek van a majométól különböző szervezete, hanem, hogy van lényegileg különböző természete."40 Ezek után a viták, álláspontok bemutatása után összefoglalja azt is, hogy valójában milyen módon lehet állást foglalni az ő nézetei szerint az evolúció egésze értelmezésében: „Csak úgy foghatjuk föl valahogyan értelmesen az evolúciót, ha fölvesszük, hogy az emberi test alsóbbrendű, állati alakokon ment át, míg végre fölemelkedett arra a tökélyre, mely a lélek hordozására alkalmas volt. Ekkor teremtette Isten a lelket."41 Álláspontja végkicsengésében - és ez intellektuális bátorságra, a tudományos kutatás iránti figyelemre és érzékre vall - nyitva hagyja a megoldást a testi kialakulás mikéntje kérdésében, azzal együtt, hogy az ember létének különleges és egyedüli voltát újra hangsúlyozza: „Nézetünket röviden így foglalhatjuk össze: az emberi lélekkel felsőbb, különálló világ kezdődik; ezzel szemben a testi, a fizikai ember csak alapvetés, aláépítés. Az emberi lélek teremtése Istennek külön aktusa; hogy azután a testet honnan vette hozzá, az ezidőszerint el nem dönthető."42 Prohászkának ez az álláspontja kora viszonyaihoz képest igen bátornak és haladónak mondható. A test teremtése kérdésében elfoglalt nyitott álláspont, hogy ez a kérdés jelenleg „el nem dönthető", negyedszázaddal a mű első megjelenése (1902) után is „enyhítő" jegyzet írására késztette az 1928- 29-ban megjelent díszkiadást szerkesztő Schütz Antalt: „»nem dönthető el biztosan«: t. i. nem dönthető el biztosan természettudományos, illetve bölcsészeti alapon. Majdnem biztosan eldönthető theológiailag: A Szentírás különféle kijelentései, az atyáknak csaknem egybehangzó megállapításai alig értelmezhetők máskép, mint hogy az első emberpár test szerint is közvetlenül Isten kezéből került ki."43 ember és az állat közti mérhetetlen szakadék felismerése, egybekötve az ember és az állat közti fizikai rokonság és összekapcsolódás felismerésével. 40 ÖM 4, 67. 41 ÖM 4, 73. 42 ÖM 4, 74. 43 ÖM 4, 257. Prohószka-tanulmányok, 2015-2017 47
