Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - S. Szabó Péter A keresztény emberértelmezés elemei Prohászka Ottokár antropológiai mozaikjában
S. Szabó Péter: A KERESZTÉNY EMBERÉRTELMEZÉS ELEMEI... Ezzel a témával az egész evolúció és emberértelmezés problémakör újabb izgalmas kérdéséhez értünk, amelyben Prohászka a bibliai teremtéstörténet és az evolúciós világkép összefüggéseit taglalja. Mai nézőpontból úgy tűnik, hogy ez az a téma, amelyben korához, de még a későbbi vélekedésekhez képest is rendkívül haladó álláspontot alakított ki. Az 1902-ben megjelent Föld és ég nevezetes XVII. fejezete, mely az Ember és evolúció címet viseli, az 1912-es, negyedik kiadásból hiányzik is. Az 1911. évi indexre tétel is nyilván közrejátszott ebben a kiadói döntésben, s bár a Föld és ég nem szerepelt Prohászka indexre tett írásai között, a mondanivaló merészsége óvatossá tehette a kiadókat. Arra vonatkozólag, hogy Prohászka valóban az általában elfogadottnál merészebb álláspontot képviselt, Schütz Antalnak 1928-ban, a huszonöt kötetes díszkiadásban - melyben ismét szerepelhetett a XVII. fejezet - ehhez a műhöz írt Bevezetésének a vitatott témával kapcsolatos mondatai utalnak a legvilágosabban: „A természettudományos leszármazás-elméletnek legkényesebb kérdése az ember (testi) származása; és az ütköző a Genezis második fejezetének az első ember és az első nő teremtését tárgyaló elbeszélése. Prohászka apostoli buzgalmában úgy gondolta, hogy olyan magyarázatért kell síkra szállnia, mely lehetőleg csökkenti a theológia és a természettudomány között a súrlódási felületet. S jóllehet ebben a törekvésben olyan elődökre utalhatott volna, mint Szent Ágoston (Gen, ctra Munich. II. 12. 17), nem keveseknek nézete szerint a Szentírás betűszerinti értelmétől a megengedhetőnél jobban eltért. Mindjárt művének megjelenése után hallatszottak ilyen kritikai hangok, melyekre ő szokása szerint nem válaszolt. 1911. dec. 15.-e után, jóllehet az Officium decretuma ezt a könyvet nem érintette, a negyedik kiadás csak a kérdéses résznek (a XVII. fejezetnek) elhagyása mellett vált lehetségessé."44 Schütz arra is utal a műhöz fűzött kiadói jegyzeteiben, hogy a fent említetteken kívül még mi volt az oka a fejezet kihagyásának: „A római bibliai bizottság (Comissio de re Biblica) 1909. június 30- án45 úgy döntött, hogy a Genezis (MÓZES I. KÖNYVE) három első fejezete tényleg megtörtént dolgok elbeszélését tartalmazza, s nevezetesen; »nem szabad kétségbevonni azoknak a helyeknek a betűszerinti történeti értelmét, melyek a keresztény vallás alapjait érintik, aminők többek közt a mindenségnek kezdetben Istentől való teremtése, az ember külön teremtése, a nőnek az első emberből való képzése, az emberi nem egysége.« [...] Denzinger: Enchiridion n. 2121-8."46 44 öm 3, vili. 45 Tehát 7 évvel a Föld és ég megjelenése után. 46 ÖM 3, VIII. - Denzinger művének újabb kiadása: Denzinger, Heinrich - Hünermann, Peter: Kompendium der Glaubensbekenntnisse und kirchlichen Lehrentscheidungen. Enchiridion symbolorum definitionum et declarationum de rebus fidei et morum. Freiburg, 1991. 48 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7
