Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - S. Szabó Péter A keresztény emberértelmezés elemei Prohászka Ottokár antropológiai mozaikjában
S. Szabó Péter: A KERESZTÉNY EMBERÉRTELMEZÉS ELEMEI... világtól, lényegi, vagy csupán fokozati ez a különbség. Prohászka ennek a sokrétű problémakörnek interdiszciplináris sajátosságaira is utal: „Az evolúciót, mely az embert testre nézve az állatvilágból szeretné leszármaztatni, háromféle szempontból tekinthetjük: filozófiai, természettudományos és theológiai szempontból. A filozófiainak sok nehézsége lesz az evolúció ellen. [...] A természettudomány lelkesül az evolúcióért s nem akad fönn a metafizikai nehézségeken; a theológia pedig osztja a filozófia aggályait,"35 Prohászka igen sokrétűen, a korabeli tudósokkal, főleg a jénaiakkal (ez is mutatja az európai szintű szellemi horizontot tájékozódásában) való vitában fejti ki az evolúció elméletének az emberre vonatkozó kérdéseiben saját álláspontját. Ennek lényegét nagy vonalakban az alábbiakban lehet összegezni. Az első lényeges jegy, hogy nem veti el az evolúciót az ember vonatkozásában sem. „Az evolúció nem tagadja az ember méltóságát, valamint nem tagadja értelmi, erkölcsi, vallási életének különválását sem."36 Tehát nem arról van szó, hogy maga az evolúció elmélete nem különböztetné meg a fent említett jegyek alapján az embert az állattól - mert akkor kellene egyértelműen elutasítani -, ez csak szélsőséges híveire jellemző. Ugyanakkor, és ez a következő lényeges jegy, az is nagyon valószínűnek látszik, hogy az ember teste szerint az evolúciós fejlődés eredménye. Prohászka szakszerűen felsorolja az ezt igazoló természettudományos adatokat: „az emberi embrió kifejlése ugyanazon utakon jár, mint az emlős állaté", az ember „a testi fejlődés és az élet analógiáinak ezer és egy szálával van odakötve az állatvilághoz, [...] azonos a kémiai összetétel, az anatómiai szerkezet s az életfunkciók."37 Meg is állapítja, hogy „másrészt, annyi biztos, hogy az ember test szerint összefügg az állatvilággal, mialatt lélek szerint a létnek új országát nyitja meg."38 Felismeri, hogy a fő nehézség ebben rejlik; az állatvilággal való azonosság, ugyanakkor a tőle való óriási minőségi különbség egyidejű felismerésében. Karl Schnell, a jénai egyetem tanárának szinte aforisztikus tömörségű megfogalmazását idézi: „Die Aufgabe der Anthropologie kann nur sein, die Anerkennung der unermesslichen Kluft zwischen Mensch und Tier mit der Anerkennung des physischen Verwachsen - und Verschmolzenseins von Mensch und Tier zu verbinden."39 Egész emberértelmezésének súlypontja az ebben a 35 ÖM 4, 69. 36 ÖM 4, 62. o. 37 Vö.: ÖM 4, 68. 38 ÖM 4, 62. 39 ÖM 4, 62. Prohászka nem fordítja le a német nyelvű idézeteket műveiben, vagy azért, mert ő maga német anyanyelvű és nem érzi szükségét, vagy, mert természetesnek veszi, hogy olvasói tudnak németül. A fenti szöveg jelentése magyarul: Az antropológia feladata nem lehet más, mint az 46 Prohászka-tonulmányok, 2015-2017
