Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
IV. UTÓÉLET ÉS EMLÉKEZÉSEK - Gianone András Prohászka Ottokár hatása a magyar Actio Catholicára
Gianone András: PROHÁSZKA OTTOKÁR HATÁSA A MAGYAR ACTIO CATHOLICÁRA tett XI. Pius (1922-1939) első, tehát programadó Ubi arcano Dei consilio kezdetű enciklikájának alapgondolatát tükrözi, ahol a pápa kifejtette, hogy „az igazi béke, [...] nem valósulhat meg, hacsak nem követik mindnyájan Krisztus tanítását, parancsait és példáját a köz- és magánélet minden vonatkozásában."3 Ez a gondolat már egyik elődjénél, X. Piusnál (1903-1914) is megjelent, aki megválasztása évében kiadott enciklikájában pápaságának egyetlen céljául azt tűzte ki, „hogy mindent megújítsunk Krisztusban azért, hogy Krisztus legyen minden mindenben."4 Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Prohászka is megfogalmazta az 1902-ben rendezett III. Országos Katolikus Nagygyűlésen, hogy „a keresztény katolikus elveket az élet egész vonalán érvényesíteni" kell.5 Ez a történelem folyamán állandónak tekinthető célkitűzés a XX. század elejére, a növekvő vallási közömbösség miatt kiemelt jelentőségűvé vált: Prohászka 1903-as nagygyűlési beszéde szerint egy olyan „új pogány világot" kell „kereszténnyé tenni", amely csak a „gazdasági és szociális megváltás"-ban hisz, és amelynek hitetlensége az egyházat, a nemzetet és a családot is fenyegeti.6 A rekrisztianizáció, mai kifejezéssel újraevangelizáció munkája azonban nemcsak a papságnak, hanem a világi híveknek is feladata lett. X. Pius ennek keretéül javasolta az Actio Catholicát az olasz püspököknek, XI. Pius pedig az egész világ főpásztorainak. Az a gondolat, hogy az egyház missziós munkájában a világi híveknek is tevékenyen részt kell venniük, a XIX. század második felében került lassanként a köztudatba, XIII. Leó (1878- 1903) pápaságával pedig a Vatikánba is. Természetes, hogy a pápát nagyrabecsülő Prohászka is hirdetője lett ennek a gondolatnak,7 1903-as nagygyűlési beszéde kifejezetten a világiak apostolkodásáról szólt. Prohászka itt fejtette ki, hogy a liberalizmus és a szocializmus eszméi által megfertőzött világ visszahódítására a papság önmagában elégtelen, mert hiába van az egyháznak „minden városban és faluban hivatalos szerve [...], nem fér hozzá" a társadalom jelentős részéhez: „a munkások tömegéhez" és „a laicizált kö3 XI. Pius pápa ő szentségének encyklikája Krisztus békéjéről, melyet Krisztus országában kell keresni. Budapest, 1923. - http://szit.katolikus.hu/feltoltesAJbi%20arcano%20Dei%20consilio.pdf - (Letöltés: 2016. december 27.). 11. Az oldalszám itt és a későbbiekben az internetes forrás oldalszáma. 4 X. Pius 1903-ban kiadott E supremi kezdetű enciklikája. Vö.: http://w2.vatican.va/content/pius-x/ la/encyclicals/documents/hf_p-x_enc_04101903_e-supremi.html#_ftn4 - (Letöltés: 2016. december 27.) 5 ÖM 13,178. 6 ÖM 13,185. 7 Mózessy Gergely: X. Pius és Prohászka összeütközése. In: Magyar Tudomány, 174. évf. (2013) 5. sz. 554. Prohószka-tanulmányok, 2015-2017 417
