Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Szabó Ferenc SJ Magyarország kálváriája 1918-1919-ben. Prohászka és Bangha az ország feltámasztásáért

Szabó Ferenc SJ: MAGYARORSZÁG KÁLVÁRIÁJA 1918-1919-BEIM

Az 1919-es fölfordulás, a vörös terror idején „az idők jelei"-re figyelve az egyház reformjáról eszmélődik, amelyről már említett, indexre tett, 1907- es Modern katolicizmus című könyvében írt. Figyelemre méltó 1919. július 7-i hosszú naplójegyzete, ahol az egyház jövőjének körvonalait kutatja: „Hát mi a lényeg az egyházban? Az, ami a kereszténységben az égből jött s mint isteni erő lépett a világba; szellem és lélek és élet volt, s történelmi csak akkor kezdett lenni, mikor emberi viszonyok közé lépve elhelyezkedett." Utalva a haladó és maradi irányzatok ütközésére kiemeli: a haladók - és magát ezek közé sorolja - „nem kisebb szeretetből az egyház iránt, de talán nagyobb megértésével az új idők igényeinek, az új formákat sürgetik. Ez utóbbiak szeretetének bátornak is kell lennie, mely nemcsak küzdeni kész a konzervatív elemek nehézkességével, de a rossz értelemben vett modernizmus vádját is tudja nagylelkűen elviselni, s a gyanúsítást szívére nem veszi,"13

Az első keresztények szeretetközösségére utal, akiket Isten pünkösdi Lelke ihletett, és egy volt szívük-lelkük. Levonja a gyakorlati következtetéseket az egyházi reformokhoz: színvonalas papnevelés és megújult szellem: ne a hatalmi érdek, hanem a szolgálat szelleme vezesse a papokat, legyenek demokratikus érzelműek, a nép nyelvének használata a liturgiában, a világiak mozgósítása az egyház küldetésében, együttműködés az állammal.

A kommunizmus bukása után című körlevelében14 elítéli ugyan a vörösök garázdálkodását, de nem feledkezik meg arról, ami pozitívum a szociális törekvésekben. A püspök a következőkre inti híveit: - 1) Biztosítsuk munkástestvéreinket, hogy mikor a bolsevizmus tatárjárása ellen küzdünk, egyáltalán nem gondolunk a munkásosztály elnyomására, éppen ellenkezőleg: a magyarság jövőjét a munkásrétegekben látjuk. 2) Kötelességünk enyhíteni a szenvedélyeket, a gyűlölséget és testvérharcot. „Mi zsiványokat s haramiákat nem utánozhatunk!" 3) Törődjünk a néppel, karoljuk fel érdekeit. 4) Iskoláink védelme: a keresztény valláserkölcsi alap biztosítása a nevelésben, oktatásban.

Ezután Prohászka fogalmazta a püspöki kar közös körlevelét, amelyet Gergely Jenő elemzett részletesen.15 Vázolja a lelki-erkölcsi megújulás programját, miközben értékeli a történteket. Nem az Úristen bocsátotta ránk a vörös diktatúra csapását, „hanem a vakbuzgóság, a lelkiismeretlenség, s a kegyetlenség átka szakadt ránk, s több igazság, egyenlőség és szabadság örve alatt minden

13 Naplójegyzetek III. 25-27. - 1919. július 7.

14 ÖM 9,265-272. (1919. augusztus 17.)

15 GERGELY 1996: 192.

Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7

399