Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Szabó Ferenc SJ Magyarország kálváriája 1918-1919-ben. Prohászka és Bangha az ország feltámasztásáért
Szabó Ferenc SJ: MAGYARORSZÁG KÁLVÁRIÁJA 1918-1919-BEN igazságból, szeretetből s érzésből kivetkőzött emberek gyilkoltak s fosztogattak itt köztünk. íme az Isten az embert bűneiért éppen bűnei által bünteti."16 Mindnyájunknak megtérésre van szükségünk: jobb emberekre, szólamok által meg nem tévesztett népre; hithű intelligenciára; a gazdasági érdekeket hitetlenséggel s Krisztus-tagadással össze nem keverő munkásságra; kereszténységre, mely hittel s Isten kegyelmével a szociális haladás igényeit párosítja, hogy ez a vér özön többé meg nem ismétlődjék... Gergely Jenő megjegyzi „Prohászka itt már túllépett azon, hogy a felszíni jelenséget, az »orosz-zsidó« importot hangsúlyozza, hanem reálisan mutat rá a bekövetkezett események társadalmi összefüggéseire és okaira. Végső soron pedig a katolikus szociális tanítás álláspontját erősíti meg: ezek az események a társadalom elkereszténytelenedésének, az Istentől és a természeti törvényektől való elfordulásra vezethetők vissza."17 Prohászka itt már átlép a történelemteológia és keresztény lelkiség szintjére. A körlevél ezután a jelen és a jövő feladataira irányítja a figyelmet. Gyakorlati kereszténységet sürget: hitet és hitből fakadó erkölcsöt, vallásos nevelést az iskolákban, keresztény elvek érvényesítését a közéletben (,,fogadjuk meg, hogy csak olyan képviselőjelöltekre adjuk szavazatunkat, kik a keresztény hit alapján állnak"),18 társadalmi igazságosságot. A püspök 1920-ban röpiratszerűen fogalmazza meg Keresztény nemzeti feltámadás című húsvéti cikkében19 a „nemzeti feltámadást" célzó, sokat bírált „keresztény kurzus" helyes értelmét. „Mi hiszünk a keresztény nemzeti feltámadásban, mi hirdetjük a keresztény kurzust, fennen magasztaljuk az erkölcsi ébredést, a társadalom szanálását, az életenergiák feltámadását; de mikor ezt teszszük, szemeink előtt lebeg a nagy szimbolikus igazság is, hogy annak, ami rothadt, ami korrupt, ami csak színre keresztény, de tényleg pogány és alávaló, annak a magyar feltámadásban része nem lehet; s ha e folyamatban, amit keresztény kurzusnak hívunk, ez idő szerint még sok mindenféle szenny és piszok kavarog, hát annak mind az áramban le kell csapódnia, mert nekünk halálos ellentétben kell állnunk mindazzal, s mindazokkal, kik az erkölcsi métellyel bármiképpen is kapcsolatban állnak. A keresztény kurzus nem lehet szóáradat, mely erkölcsöt s megújhodást s szeretet hirdet, de azt tényleg sem nem éli, sem nem gyakorolja." Prohászka püspök 1920-ban képviselőséget vállal, hogy a nemzetgyűlésben elősegítse a rég kívánatos szociális-gazdasági reformokat. De csaló16 ÖM 9,266. 17 GERGELY 1996:192. 18 ÖM 9,269. 19 ÖM 22, 238-241. Eredeti megjelenés: Nemzeti Újság, II. évf. 82. sz. (1920. április 4.) 1-2. 400 Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017
