Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Szabó Ferenc SJ Magyarország kálváriája 1918-1919-ben. Prohászka és Bangha az ország feltámasztásáért
Szabó Ferenc SJ: MAGYARORSZÁG KÁLVÁRIÁJA 1918-1919-BEN Tormay a későbbiekről így fogalmaz: „Március 21-én kikiáltják a proletárdiktatúrát. Károlyi Mihály kiáltványában lemond és átadja a hatalmat Magyarország népei proletáriátusának, a zsidó népbiztosoknak."7 Eljött tehát a kommunista puccs, Kun Béla és Szamuely bandáinak rémuralma. Prohászka püspök fehérvári palotáját megszállja a csőcselék, ő maga egy kanonokházban húzza meg magát. Idézhetnék részleteket naplójegyzeteiből, amelyekben részletezi a Lenin-fiúk garázdálkodását.8 Főleg a zsidó szellemet bírálja élesen. Flogy mit is ért ezen, maga pontosítja: „[úgy] értem az orosz zsidó szellemet" - azaz a zsidó keresztény-ellenességet (antikrisztianizmust) és nemzet-ellenességet (antinacionalizmust).9 Részletesen jellemzi a „zsidó szellemet": idegen a kereszténységben; hatalmi vágy a pénzre; a hagyományos erkölcsöt tagadó, letörő; a gazdasági életben kizsákmányoló, uzsorás; lelkiismeretük beteg, perverz... „Zsidóvá lett a keresztény intelligencia, átvette a zsidó kételyt, idegenkedést, érzéketlenséget, apátiát, fölvilágosodást s ez által ellentétbe s tagadásába lépett mindannak, ami a keresztény népeknek nagy és szent volt!"10 - Látjuk, hogy itt nem faji antiszemitizmusról, hanem „erkölcsi anti-judaizmusról" van szó. Gergely Jenő Prohászka és a Tanácsköztársaság című tanulmányában kitér a zsidókérdésre is. Miután idézte a fenti naplójegyzeteket, hozzáfűzi: „Igencsak nagy elkeseredés és elfogultság mondatta ezeket a sommás kitételeket Prohászkával. Igaztalan vádak ezek általában az értelmiséggel, a középosztállyal szemben is."11 Most itt nem vitatom meg e kérdést, hanem inkább Prohászka püspöknek arra a csodálatos tettvágyára utalok, amely a kommün káoszában is feszítette, és gyötörte, mivel a körülmények miatt tehetetlenségre volt ítélve: „legnagyobb kínom így vesztegelni és nézni az általános züllést".12 7 TORMAY 1977: II. 45-47. - Gróf Károlyi Mihály közismerten a Tanácsköztársaság szálláscsinálója lett. Érdekes adalék jellemzéséhez S. Freud megjegyzése: „Sohasem voltam az ancien régime feltétlen híve, de kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e /ti. a magyarok bölcsnek tekinthetők-e/, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat /Tisza Istvánt/ meggyilkolják, a legbutábbat /Károlyi Mihályt/ pedig megteszik miniszterelnöknek." 1918. november 18-i levél Ferenczi Sándorhoz; idézi Erős Ferenc: Freud, Ferenczi és a monarchia világa. In: http://www.c3.hu/scripta/lettre6;yeros.htm - (Utolsó letöltés: 2016 április). 8 Megjegyzem, hogy a zsidó származású, polgári radikális Jászi Oszkár, aki kezdetben Károlyi híve volt - majd a kommünt megutálva külföldre menekült - naplójában éles kritikát gyakorol a zsidóság 1919-es részvételével kapcsolatban. Részletesen lásd GYURGYÁK 2001: 482-487. 9 Naplójegyzetek II. 205-206. -1919. május 26. 10 Naplójegyzetek II. 210-21. - 1919. június 19. 11 Gergely Jenő: Prohászka és a Tanácsköztársaság. In: Prohászka ébresztése II. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1998.145. Prohászka „anti-judaizmusáról" bővebben lásd SZABÓ 2007: 237-256. 12 Naplójegyzetek III. 41. - 1919. július 14. (A mondatot idézi Schütz Antal: Prohászka pályája. Budapest, 1929.105., de tévesen július 19-re datálva. - Szerk.) 398 Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017
