Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Szabó Ferenc SJ Magyarország kálváriája 1918-1919-ben. Prohászka és Bangha az ország feltámasztásáért

Szabó Ferenc SJ: MAGYARORSZÁG KÁLVÁRIÁJA 1918-1919-BEN Európában egyedülálló módon megtapasztalhatta, hogy milyen lehet a kapitalizmus alternatívája."3 4 Prohászka Ottokár a századforduló katolikus újjászületésének vezér­­egyénisége. Messze megelőzte kortársait a szociális kérdésben tanúsított érzékenységben, haladó társadalmi tanításában. Az ún. keresztényszo­cialista mozgalomnak is fő egyházi képviselője; Giesswein Sándor és má­sok is, például a két háború között működő jezsuiták, Kerkai Jenő és Varga László is ebbe a prohászkai vonalba illeszkednek. Hétéves római tanulmányait befejezve Prohászka Ottokár Esztergom­ból figyeli a nyugati szellemirányzatokat. XIII. Leó szociális eszméit hirde­ti a 90-es évek elejétől: kivonatos fordításban kiadja a Rerum novarumot, Leó pápa beszédeit és leveleit is magyarra fordítja. Három és fél évtizeden át azokat a szociális eszméket terjeszti, és igyekszik a gyakorlatba is átvinni, amelyeket a pápák kifejtenek a Rerum novarumtól a Centesimus annusig. A XIX. század végén, két évtizeddel Lenin fellépése előtt, már forradal­mi szociális reformokat hirdet, leleplezve egyszerre a szociáldemokráci­át (a marxi történelmi materializmust) és a liberalizmust. Egy Esztergom­ban kiadott kis füzetben (amely aztán megjelent a Néppárti Naptárban), Kinek higgyen a munkás? címmel, kiáltványnak is beillő stílusban hirdeti, hogy „mozog a föld". „Korunk nagy betegsége az, hogy terjed a szegénység; ez pe­dig nagyobb izgató minden emberfiánál... Az önzés »féktelen, mint a tengeri vihar, s a pénzt, akciókat, értékpapírokat s a munka jövedelmét magas hegyhullámmá söp­ri össze, s néhány Rotschild-félének« az ölébe dönti; a vége az, hogy a munka folyik, millió és millió ember dolgozik, de a pénz javarészben nem a munkásoké, hanem má­soké."* „Hol az igazi gyógyszer?" -kérdezi a fiatal esztergomi tanár. Válasza: „Meg­mondom egy szóval: a keresztényszocializmusban." Prohászka megmagyaráz­za, mit jelent a szocializmus és a „keresztény" jelző: „Azért kell szocializmus, vagyis társas szövetkezés, mert az egyes ember meg nem állhat, s elfújja őt a gaz­dasági verseny; de azért is, mert az embert társadalomba teremtette az Isten, hogy ne legyen porszem, hanem hatalmas épület, hogy ne legyen széltől söpört, földönfu­tó levél, hanem törzsökös tölgyfa. Az emberiség egy nagy test; az emberi társadalom nagy szervezet, következőleg a gazdasági téren is szervezettnek, összefüggő testü­letnek kell lenni; s ezt a célt a szövetkezés által érjük el." És mit jelent a „keresz­tény"? „Jelenti a keresztény igazságokat: a vallást, az erkölcsöt; név szerint a szerete-3 Gergely Jenő: Prohászka Ottokár közéleti működése. In: Prohászka ébresztése I. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1996.184-185. 4 ÖM 22, 29. 396 Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom