Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Szabó Ferenc SJ Magyarország kálváriája 1918-1919-ben. Prohászka és Bangha az ország feltámasztásáért
Szabó Ferenc SJ: MAGYARORSZÁG KÁLVÁRIÁJA 1918-1919-BEN Európában egyedülálló módon megtapasztalhatta, hogy milyen lehet a kapitalizmus alternatívája."3 4 Prohászka Ottokár a századforduló katolikus újjászületésének vezéregyénisége. Messze megelőzte kortársait a szociális kérdésben tanúsított érzékenységben, haladó társadalmi tanításában. Az ún. keresztényszocialista mozgalomnak is fő egyházi képviselője; Giesswein Sándor és mások is, például a két háború között működő jezsuiták, Kerkai Jenő és Varga László is ebbe a prohászkai vonalba illeszkednek. Hétéves római tanulmányait befejezve Prohászka Ottokár Esztergomból figyeli a nyugati szellemirányzatokat. XIII. Leó szociális eszméit hirdeti a 90-es évek elejétől: kivonatos fordításban kiadja a Rerum novarumot, Leó pápa beszédeit és leveleit is magyarra fordítja. Három és fél évtizeden át azokat a szociális eszméket terjeszti, és igyekszik a gyakorlatba is átvinni, amelyeket a pápák kifejtenek a Rerum novarumtól a Centesimus annusig. A XIX. század végén, két évtizeddel Lenin fellépése előtt, már forradalmi szociális reformokat hirdet, leleplezve egyszerre a szociáldemokráciát (a marxi történelmi materializmust) és a liberalizmust. Egy Esztergomban kiadott kis füzetben (amely aztán megjelent a Néppárti Naptárban), Kinek higgyen a munkás? címmel, kiáltványnak is beillő stílusban hirdeti, hogy „mozog a föld". „Korunk nagy betegsége az, hogy terjed a szegénység; ez pedig nagyobb izgató minden emberfiánál... Az önzés »féktelen, mint a tengeri vihar, s a pénzt, akciókat, értékpapírokat s a munka jövedelmét magas hegyhullámmá söpri össze, s néhány Rotschild-félének« az ölébe dönti; a vége az, hogy a munka folyik, millió és millió ember dolgozik, de a pénz javarészben nem a munkásoké, hanem másoké."* „Hol az igazi gyógyszer?" -kérdezi a fiatal esztergomi tanár. Válasza: „Megmondom egy szóval: a keresztényszocializmusban." Prohászka megmagyarázza, mit jelent a szocializmus és a „keresztény" jelző: „Azért kell szocializmus, vagyis társas szövetkezés, mert az egyes ember meg nem állhat, s elfújja őt a gazdasági verseny; de azért is, mert az embert társadalomba teremtette az Isten, hogy ne legyen porszem, hanem hatalmas épület, hogy ne legyen széltől söpört, földönfutó levél, hanem törzsökös tölgyfa. Az emberiség egy nagy test; az emberi társadalom nagy szervezet, következőleg a gazdasági téren is szervezettnek, összefüggő testületnek kell lenni; s ezt a célt a szövetkezés által érjük el." És mit jelent a „keresztény"? „Jelenti a keresztény igazságokat: a vallást, az erkölcsöt; név szerint a szerete-3 Gergely Jenő: Prohászka Ottokár közéleti működése. In: Prohászka ébresztése I. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1996.184-185. 4 ÖM 22, 29. 396 Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7
