Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Kozák Péter Az „életiratíró" és emlékbeszédei. Bányai Elemér és Prohászka Ottokár
Kozák Péter: AZ „ÉLETIRATÍRÓ" ÉS EMLÉKBESZÉDEI ezek csak azok a napilapok, amelyek foglalkoztatták. Budapest történetének érdekességeit a Vasárnapi Újság olvasóival osztotta meg, irodalomtörténeti dolgozatokat írt a Magyar Könyvszemlébe, a Könyvtári Szemlébe és az Irodalomtörténeti Közleményekbe, történeti tárgyú adatközléseit a Századok jelentette meg (amúgy, „mellékesen" Ő állította össze a Századok első évfolyamainak név- és tárgymutatóját és feldolgozta a Pesti Hírlap első évtizedeit is). De írásait közölte még a Nyugat (!), a polgári radikálisok lapja, a Huszadik Század, a liberális Politikai Hetiszemle és A Polgár, de ha valamennyi publikációját, ifjúsági írását, színi kritikáját stb. felsorolnánk, alighanem háromszor ennyi terjedelem sem lenne elég. Azt azonban még feltétlenül meg kell említenünk, hogy elsők között foglalkozott Magyarországon armenisztikával: ő írta és szerkesztette az egyik első magyarországi örmény folklórkönyvet (az örmény anekdotákat és „egyéb apróságokat" rendezte sajtó alá- két kötetben). Valójában talán arra volt a legbüszkébb, hogy 1908-tól részt vehetett a Tolnai Világtörténelme munkáiban: e vaskos kötetekbe Bányai Elemér írta a magyar történelmi fejezeteket és a Napóleon korát taglaló részt is ő jegyezte. És persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy műfordítóként is jeleskedett: Verne Gyula néhány művét (pl. Dél csillaga) is Zuboly tolmácsolta. .. Miről is szóltak valójában Bányai Elemér írásai? Zuboly, ellentétben barátjával, Ady Endrével, nem a - mai szóval élve - tényfeltáró újságírás képviselője volt. írásai túlnyomó többsége a tudományos dolgozat, a történelmi életrajz és a népszerű ismeretterjesztés határát járták be. Bányai Elemér tíz éven át írta nekrológjait, sajátos hangú, munkásság-összegző „életiratait" Budapest székesfőváros híres, kevésbé híres és hírhedt személyiségeiről. De még ennél is többet tett Zuboly! Nem csak életutakat ismertetett, de megírta a lebontásra ítéltetett fővárosi épületek „életiratait" is, összegyűjtötte és részben közzétette mindazokat az irodalom- és művelődéstörténeti érdekességeket, amelyek Pest ún. belső kerületeinek ismertebb házaihoz fűződtek. Több emléktáblát maga is kezdeményezett, s jóllehet a fogalmat ilyen formán még nem ismerhette, mégis elsőként határozta meg az irodalmi emlékhelyek jelentőségét. Az igazság az, hogy Bányai Elemér volt a magyar emlékezetkultúra első kutatója! Alkotó évei alatt azonban Bányai Elemért tragédiák sora sújtotta. 1906 elején megszületett kisleánya, aki azonban csak néhány hónapot élt. Nem sokkal később felesége is megbetegedett: 1907 nyarán ő is elhunyt. Zuboly- akit ilyen közel ért a halál - belefeledkezett munkájába: életirataiban igazán átélte a gyászoló hozzátartozó tragédiáját, írásai gyakran szenvedélytől Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7 387
