Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Kozák Péter Az „életiratíró" és emlékbeszédei. Bányai Elemér és Prohászka Ottokár
Kozák Péter: AZ „ÉLETIRATÍRÓ" ÉS EMLÉKBESZÉDEI AZ ÉLETIRATÍRÓ Bányai Elemér - a lexikonok téves adatával szemben - 1873. augusztus 22-én született az erdélyi örmények központjában, Szamosújvárott. A Zuboly néven is alkotó újságíró - nevét Shakespeare Szentivánéji álom című drámája egyik szereplőjétől kölcsönözte - maga is örmény katolikus családból származott, szüleit azonban nagyon hamar elvesztette. Édesanyja, aki a szatmári tanítónőképző intézet egyik első évfolyamában végzett, 1880-ban; édesapja, Ifj. Bányai Tivadar, Szamosújvár alkapitánya, 1883-ban hunyt el. Első gyámja, édesapja testvére, Bányai Károly, a szamosújvári Világosító Szent Gergely Fiúárvaházba adta a tízévesen árvaságra jutott kisfiút, majd a máramarosszigeti református líceumban folytatta tanulmányait. Néhány évvel később, 1889-ben azonban gyámja is elhunyt, s egy távoli rokona, a szintén Bányai Elemér névre hallgató szamosújvári orvos taníttatta tovább. Bányai Elemér Bányai Elemért a kolozsvári piarista főgimnáziumba íratta be, hősünk itt is tett sikeres „érettségi vizsgálatot" 1893-ban. 1894 októberében egyéves önkéntesi szolgálatra vonult, tiszti vizsgái után azonban visszatért szülővárosába, ahol helyi közhivatalokban helyezkedett el. Második gyámja, Bányai Elemér, jogi pályára szánta hasonló nevű rokonát, ám Bányai Elemér inkább a bölcsész tanulmányokat választotta: a kolozsvári tudományegyetemen magyar-francia szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett (egyetemi doktori értekezését Lisznyai Kálmán munkásságáról írta, 1903-ban). Öt évet élt Kolozsvárott, ez alatt az idő alatt rendszeresen írt a helyi újságokba, elsősorban a Magyar Polgárba, a Kolozsvári Lapokba és Az Újságba. Tanulmányai befejezése után visszatért szülővárosába, ahol megalapította a Szamosújvári Közlönyt, ám a lap hamar csődbe ment, ezért elvállalta annak a fiúárvaháznak a felügyelői állását, ahol korábban maga is „nevelődött." Egy évet élt a legsúlyosabb anyagi körülmények között, ám nemsokára váratlan ajánlatot kapott: kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum díjnokává. Felköltözött Budapestre 1904-ben, s még ugyanebben az évben feleségül vette Czech Júlia Lottit, ezzel elkezdődött Bányai Elemérnek egy rövidebb, boldogabb korszaka. A Budapesten már Zuboly néven publikáló „újdondász" 1904-től rövid élete, a még hátra lévő, valamivel több, mint tíz éve alatt szinte minden fővárosi újságba írt. Állandó rovattal rendelkezett a Budapesti Hírlapban (Különfélék címmel), a Pesti Napló a lap kolumnistájaként alkalmazta, tárcákat írt rendszeresen a Pesti Hírlapba, miközben a Magyar Nemzet szerkesztőjeként és a Magyarország belső munkatársaként is tevékenykedett - s 386 Prohószka-tanulmányok, 2015-201 7