Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE gadták el a királytól a prezentációt. Az utóbbi már nincs érvényben123 és a király nélküli királyságban a kormánynak erre nincs joga. Ahogy Gasparri fogalmaz, mindössze a barátság jeleként engedte meg a szentszéki követnek, hogy a kormány által favorizált jelöltek nevét egy fejléc és aláírás nélküli lapon átnyújtsa. Az általános vélemény tehát egybecseng a kongregáció 1921. november 8-i ülésén megállapítottakkal.124 A jelöltek megítélésében is meglehetősen egységes álláspontot foglalnak el a bíborosok. Prohászkáról alkotott véleményüket egyenként megismerhetjük a jegyzőkönyvből. A székesfehérvári püspök személyét De Lai bíboros nem azért zárja ki, mivel három műve az Indexre került, hanem mivel úgy tűnik, hogy meggyőződéséhez a későbbiekben is ragaszkodott. Itt a bíboros vélhetően a nunciusnak arra a megjegyzésére utal, hogy a Föld és Eg című mű kiadásakor, bár kivette az esztergomi Vigilantia-bizottság által kifogásolt két fejezetet a végső kiadásból, csak azért tette, hogy ne okozzon problémát az esztergomi könyvkiadónak. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy bár kiváló szónok, ez nem garancia arra, hogy az egyházmegyét is jól fogja irányítani. Mint fentebb vázoltam, az adminisztráció, s különösen a pénzügyek igazgatása valóban nem volt Prohászka erőssége. Merry del Val szintén elismerte Prohászka érdemeit, inelligenciáját, kegyességét, viszont eltévelyedett elmének tartotta, akit Magyarországon mégis mesterként tisztelnek. Frühwirth bíboros nem említi Prohászkát, mindössze Magyarországon az interkonfesszionalizmus veszélyére figyelmeztet, illetve arra, hogy Bethlenben nem szabad megbízni. Véleményét a jegyzőkönyv bővebben nem részletezi, így nem tudjuk meg, hogy az utóbbi kijelentés hátterében milyen esetleges tapasztalat állhatott. Scapinelli szintén kizárja Prohászka személyét a már elhangzott okokból, illetve azért is, mivel a kalocsai érsekség a prímási méltóság előszobája.125 Vass személyét szintén elvetették, mivel nem szeretnének politikus püspököt, továbbá Frühwirth a tanítása tisztaságával kapcsolatban is talált kivetnivalót, amit pro memoria formájában tárt a bíborosok elé és a jegyzőkönyvhöz csatoltak. Eszerint Vass 1922. szeptember 15-én a pusztaszeri az 1867-es kiegyezésig jogérvénnyel bírt, ezt követően viszont nem került becikkelyezésre. Azonban mint egyházi törvény 1918-ig érvényben volt. Vö.: Adriányi Gábor: Az 1855-ös osztrák konkordátum magyar vonatkozásai. In: Világtörténelem, 15. évf. (1993) ősz-tél. 49. 123 a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja a megszűnéséről ugyanazon az ülésén nyilatkozott, amikor a magyar királyi főkegyúri jog kérdését is tárgyalták 1921. november 8-án. S.RR.SS. AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1921. Sessione 1243. 124 Uott. 125 Uott. 350 Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7
