Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján

Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE gadták el a királytól a prezentációt. Az utóbbi már nincs érvényben123 és a király nélküli királyságban a kormánynak erre nincs joga. Ahogy Gaspar­­ri fogalmaz, mindössze a barátság jeleként engedte meg a szentszéki kö­vetnek, hogy a kormány által favorizált jelöltek nevét egy fejléc és aláírás nélküli lapon átnyújtsa. Az általános vélemény tehát egybecseng a kongre­gáció 1921. november 8-i ülésén megállapítottakkal.124 A jelöltek megítélésében is meglehetősen egységes álláspontot foglalnak el a bíborosok. Prohászkáról alkotott véleményüket egyenként megismer­hetjük a jegyzőkönyvből. A székesfehérvári püspök személyét De Lai bí­boros nem azért zárja ki, mivel három műve az Indexre került, hanem mi­vel úgy tűnik, hogy meggyőződéséhez a későbbiekben is ragaszkodott. Itt a bíboros vélhetően a nunciusnak arra a megjegyzésére utal, hogy a Föld és Eg című mű kiadásakor, bár kivette az esztergomi Vigilantia-bizottság ál­tal kifogásolt két fejezetet a végső kiadásból, csak azért tette, hogy ne okoz­zon problémát az esztergomi könyvkiadónak. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy bár kiváló szónok, ez nem garancia arra, hogy az egyházmegyét is jól fogja irányítani. Mint fentebb vázoltam, az adminisztráció, s különösen a pénzügyek igazgatása valóban nem volt Prohászka erőssége. Merry del Val szintén elismerte Prohászka érdemeit, inelligenciáját, kegyességét, viszont eltévelyedett elmének tartotta, akit Magyarországon mégis mesterként tisz­telnek. Frühwirth bíboros nem említi Prohászkát, mindössze Magyarorszá­gon az interkonfesszionalizmus veszélyére figyelmeztet, illetve arra, hogy Bethlenben nem szabad megbízni. Véleményét a jegyzőkönyv bővebben nem részletezi, így nem tudjuk meg, hogy az utóbbi kijelentés hátterében milyen esetleges tapasztalat állhatott. Scapinelli szintén kizárja Prohászka személyét a már elhangzott okokból, illetve azért is, mivel a kalocsai érsek­ség a prímási méltóság előszobája.125 Vass személyét szintén elvetették, mivel nem szeretnének politikus püs­pököt, továbbá Frühwirth a tanítása tisztaságával kapcsolatban is talált ki­vetnivalót, amit pro memoria formájában tárt a bíborosok elé és a jegyző­könyvhöz csatoltak. Eszerint Vass 1922. szeptember 15-én a pusztaszeri az 1867-es kiegyezésig jogérvénnyel bírt, ezt követően viszont nem került becikkelyezésre. Azonban mint egyházi törvény 1918-ig érvényben volt. Vö.: Adriányi Gábor: Az 1855-ös osztrák konkordátum magyar vonatkozásai. In: Világtörténelem, 15. évf. (1993) ősz-tél. 49. 123 a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja a megszűnéséről ugyanazon az ülésén nyilatkozott, amikor a magyar királyi főkegyúri jog kérdését is tárgyalták 1921. november 8-án. S.RR.SS. AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1921. Sessione 1243. 124 Uott. 125 Uott. 350 Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom