Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE eset kapcsán a protestánsoknak túlzottan meg akart felelni a nemzetgyűlésen elmondott beszédében,126 az akatolikusokkal együttműködést hirdető Prohászka leghűségesebb tanítványa, prédikációiban új, merész és homályos eszméket hirdetett, megpróbálta a királyt a protestáns kormányzó utasítására lemondásra bírni, valamint a protestáns Bethlen minisztériumában miniszteri tisztséget tölt be.127 Végül a pápának Zichy Gyula kalocsai érseki kinevezését ajánlották; helyére, Pécsre pedig Mészáros János budapesti helynökét. A tanácskozás eredményét másnap Borgongini Dúca jelentette a pápának, aki jóváhagyta azt.128 Innentől az események a Szentszék részéről felgyorsultak. Gasparri május 26-i táviratában utasította a nunciust, hogy közölje a kormánnyal, hogy a Szentatya Kalocsára áthelyezte Zichy Gyula pécsi püspököt, a pécsi egyházmegye élére pedig Mészáros János budapesti helynököt nevezte ki és érdeklődje meg - az általános gyakorlat szerint -, hogy van-e ellenük politikai jellegű kifogásuk.129 A nuncius május 27-én kapta kézhez az utasítást és már másnap, május 28-án értesítette Daruváryt a kinevezésekről.130 Az első reakció a kormány részéről a meglepődés volt, különösen, hogy Bethlen arra számított, hogy a Somssich által javasolt megoldást, hogy Vass egy időre húzódjon hátra a politikától és akkor biztosan kalocsai érsekké nevezik ki, a Szentszék elfogadta. Május 30-i táviratában és június 6-i táviratában Gasparri ezt tagadta, hiszen csak azt állította, hogy gondolkodnak rajta, és a bíborosok tanácskozása elvetette az ötletet.131 A kormány a Szentszék jelöltjei ellen felmerülő kifogást nem hajlandó 126 Beszédében valóban a katolikusokról és a protestánsokról egyformán tisztelettel nyilatkozott. Gasparri később az ötletét, hogy nemzeti ünnepeken az ünneplés vallási részét tartsák az egyházak párhuzamosan saját templomaikban, majd ezt követően gyűljenek össze az emberek a közös ünneplésre, felkarolta; sőt, a nunciust arra utasította, hogy e javaslatot támogassa a kormánynál. Vö.: Napló IV. (A nemzetgyűlés 51. ülése 1922. évi szeptember hó 15-én, pénteken) 379-382.; ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 6, fasc. 1.3, f. 102r és Tóth Krisztina: Modernkori katolicizmus vs. neobarokk államegyház. Mi vezetett Cesare Orsenigo nuncius felszólalásához egy magyar püspökkari konferencián? In: Litterarum radices amarae, fructus dulces sunt: Tanulmányok Adriányi Gábor 80. születésnapjára. Szerk. Klestenitz Tibor, Zombori István. Budapest, 2015. 245. Az ügy kifutásáról lásd: Giczi Zsolt: A katolikus-protestáns egyházi kapcsolatok fő vonásai a Horthy-korszak Magyarországán, PhD értekezés, ELTE. Budapest, 2009. 99-100. 127 A három oldalas, jegyzőkönyvhöz illesztett pro memoria részletes ismertetésétől itt eltekintek. Vö.: S.RR.SS.AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1923, Sessione 1262. Mint ebből is kitetszik, nem De Lai bíboros ellenezte leghevesebben Vass kinevezését, ahogy azt Somssich feltételezte. SALACZ 2002: 61. 128 S.RR.SS. AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1923, Sessione 1262. 129 ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 8. fasc. 2.2, f. 91r. 130 A Daruvárynak írt levél fogalmazványa: ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 8, fasc. 2.2, f. 92r, f. 93r. 131 Vö.: CSIZMADIA 1966: 286-288.; SALACZ 2002: 60-62.; ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 8, fasc. 2.2, f. 95r, ff. 101r-102r. Az ülés jegyzőkönyve (S.RR.SS. AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1923, Sessione Prohószka-tanulmányok, 2015-201 7 351
