Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE a Szentszék és a magyar kormány közötti egyezséget követtek, amely alapján a főkegyúri jog kérdését nem említik, amíg nem lesz rendezve a trón kérdése Magyarországon, s a Szentszék a püspökök kinevezésének publikálása előtt megkérdezi a kormányt, hogy van-e ellenük politikai jellegű kifogása.119 A kormány azonban nem tartotta magát ehhez a megállapodáshoz, mindenképpen szerettek volna beleszólni a kinevezésbe, jelölteket felvonultatva. Az előkészítő füzetből ezt követően jól kirajzolódik az általam részletesen vázolt kép, hogy ki mikor járt közben Prohászka és Vass érdekében, milyen érvek és ellenérvek merültek fel a kinevezésük mellett, illetve ellen. Ugyanígy a székesfehérvári vagy pécsi püspökség élére jelöltekről szerzett információk. Végül a megválaszolandó kérdés, hogy melyik jelöltet kellene javasolni a pápának a kalocsai érseki kinevezésre, és ha az egyik javasolt püspökről lenne szó, akkor kit kellene helyette az adott püspökség élére állítani. A több javasolt püspökbe Prohászka is beleértendő, tehát a Szentszék még nem vetette el teljesen esetleges érseki kinevezését. A döntést a bíborosokra bízták.120 Maga a kézzel írt jegyzőkönyv meglehetősen rövid, egyenként rögzíti a bíborosok véleményét, majd leírja a tanácskozás végeredményét. A bíborosok valamennyien egyetértenek abban, hogy a püspöki javadalmak betöltésénél a kánonjog irányelvei érvényesülnek, a Szentszék szabadon, minden befolyástól mentesen nevezi ki az arra érdemesnek tartottakat. Ezen nem változtat a magyar királyi főkegyúri jog esetleges létezése sem - amelynek vizsgálatát 1921. november 8-i ülésükön későbbre halasztották121 -, hiszen gyakorlatban nincs apostoli király, aki azt gyakorolhatná. De Lai szerint emellett különösen ki kell tartani, hiszen ez az első üresedés az akkori rezsim ideje alatt, tehát a gyakorlat kialakítása a jövőre nézve meghatározó. Scapinelli szerint a múltban is csak a konkordátum122 miatt fo119 Előfordulhat, hogy a jegyzőkönyv szerzője arra a vélhetően a Friedrich kormány idején keletkezett megállapodásra gondolhatott, amelyre Somssich követ utal 1922. január 18-án a külügyminiszternek küldött jelentésében, melynek szövege ugyanakkor nem ismert. A kérdés Somssich állítása szerint a Szentszék interpretációja értelmében lett rendezve. Vö.: PL, Cat. D/C 540/1922 inl662ű922 in 2836/1922 in 3226/1922 in 3465/1922.1921. Érdekes azonban megemlítem, hogy erre az állítólagos megállapodásra sem Lorenzo Schioppa nuncius követutasítása, sem a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja 1921. november 8-i, a Szentszék főkegyúri joggal kapcsolatos állásfoglalását tárgyaló ülésének előkészítő anyaga nem utal, a magyar kormány pedig a püspökkinevezések rendjének számára kedvező szabályozásán fáradozva nem veszi figyelembe. 120 S.RR.SS. AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1923, Sessione 1262. Sacra Congregazione degli Affari Ecclesiastici Straordinari. Ungheria. Provvista dell'Archidiocesi di Colocza, maggio 1923. 121 Vö.: S.RR.SS. AA.EE.SS. Rapp. Sess. 1921. Sessione 1243. 122 Scapinelli az 1855. évi birodalmi konkordátumra utalt, amely Magyarországon mint állami törvény Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7 349
